Erdőmérnöki Főiskola tanácsülései, 1955
1955. szeptember 29.
tarozatokat a Főiskola Vezetősége fog továbbítani. Felkérem a lanács tagjait, as elmondottak értelmében szóljanak hozza. Stasney Albert: Nem tudom, hogy helyes és jól értelmeztem-e az itt élmóadóiíakat.-Jár a múltkor olvastam a napilapokban, hogy az C.M. az egyetemek vezetősége részére tartott értekezleten hangsúlyozta, hogy az oktatni ütxnak -mindent el kell követnie , hogy a munsás ée par©Ezt származású hallgatók tanulmányi eredménye fokozódjék. Ez a felhívás ebben az intézkedésben is benne van. A felolvasás folyamán kétszer i^ m- gr égadta a iigyelmemet. Azt szeretném csak megkérdezni, hogy ez ezt jelenti, hu^y oktatásunkat két részre kell osztanunk? Jobban ée alaposabban keli foglalkoznunk a munkás ée paraszt azé mázáé u hallgatókkal, kevésbbé kell foglalkoznunk a többiekkel, Ez a körülmény- gondolkodóba ejti ez embert. Lehet-e, szabad-e ezt a megkülönböztetést tenni. Vagy talán nem e rendes oktatás keretében kívánják ezt a külön foglalkozást, mert különben kialakul a kettős oktatás. Az egyik az általános oktatás, a másik pedig a kiemelt hallgatók részére tartandó külön foglalkozás. Még« gy szer mondom, nem tudom jól értelmeztem-e a hallottakat. Roller kálmám l'alén, hogy a felesleges vitát elkerüljük, mindjár¥”valaszoToTTe a felvetett kérdésre. Valóban Stasney professzor nem egészen helyesen értette ezt az exponált kérdést. Arról van szó elsősorban, hogy erősíteni, javítani kell a munkás-paraszt - származású hallgatók arányát. A többi giár magától következik, ki magunk ie, igy kormányzatunk is tudja, ho-y a munkás, p&i&szt származású, részben szakérettségizett hallgatóink hazulról nem hoznak annyi készséget, hogy a mérnöki stúdiumokat olyan könnyen meg tudnák tanulni, mint általában az értelmiségi és egyéb számrazásu hallgatók. le hát az értelmiségi származású hallgatókkal szemben határozott an hátrányban vannak. Hogy ezt a hátrányt kiküszöbölhessük, fokozottabban kell foglalkoznunk azokkal a hallgatókkal, akiknek ez az adottságuk nincs meg, hogy egyenértékű szakembereket tudjunk nevelni azokból is. Nem azt jelenti tehát, hogy ezeknek a hallgatóknak külön adunk elő, vagy többet adunk elő, mint a többieknek, hanem előadáson kívül a munkás par ászt származásúaknak segítünk, hogy' ilyen vonatkozásban haladjanak előre. Azt hiszem Így már világos is a kérdés. Stasney Albert: A válasz mai egészen elégít ki. A munkás és párászt£<,ár'mazástPfítTalok © felszabadulás óta éppen olyan középiskolába jártak, mint az értelmiségiek. Miért volna annak kevesebb és gyengébb előképzettsége, mint & többinek. £zt az állítást tagadom. Ha ezt nem tagadnám, akkor elismerném azt, hogy a munkás- paraszt származású hallgatók gyengébb képességűek, mint ejz értelmiségiek, már pedig ez nem áll fenn. Más az, emit Roller elvtársi efalitett, hogy hazulról nem hoztak elegendő felkészültséget magukkal, és ilyen tekintetben kell a segítségükre lennünk, kz helyes és ez valóban fennáll. 'Harcosi Lajosi A központi Vezetőség határozata részletesen foglalkozik az okt&t’flsi és nevelési kérdésekkel, Rétzletesen kitér egsszen apró dolgokra ie. Ha alaposan ée részletesen megfigyeltük a beszámolót, abból egy pozitívumot emelhetünk ki, mégpedig azt, hogy a főiskolák és egyemak s ekmai ás politikai színvonala emelkedett. Rzen kivül nem igen akad pozitívum a határozatban, negatívum azonban annál több. Sz azt jelenti, hogy az oktatásban még sok hibázván, bár sok tekintetben mutatkozik javulás, ±z a me 1 lap it ás ált alánoeságban helyes is, bér azt hiszem speciálisan a Főiskola munkáját vizsgálva, találnánk más pozitívumot is. ludom, hogy a határozat általános és vonatkozik az Összes egyetemekre, így az Öse- szeé egyetemek oktatomunkéjának és ne ve lomunkéjónak általános képét adja. Sajnos, annak ellenére, hogy sokáig voltam igazgató, olyan jól nem ismerem az ország Összes egyetemeit és azoknak helyzetét.
