Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1990

1990. március 28. egyetemi tanácsülés - Rehabilitációs Bizottság határozattervezetével kapcsolatos állásfoglalás

ERDÉSZETI ES FAIPARI EGYETEM REKTORA Ikt.szára; 96-3/1990. 10/1990. Tárgy; Rehabilitációs Bizottság ha­tározat-tervezetével kapcso­latos állásfoglalás Melléklet; 2 db. Az Egyetemi Tanács 1990. január 17-i ülése határozatának megfe­lelően fenti tárgyban irásban.-kértem meg az Egyetemi Tanács szavazati jogú tagjainak véleményét. A felkérésre a 40 szavazatijogu tanácstag közül 28 válaszolt. 26 igen, 2 fő nem, illetve módosító javaslatának elfogadása esetén igenné váló szavazatot adott le. Ao egyik módosító javaslat uj elemet nem tartalmaz, ezért a vég­leges határozatnál ezt nem vettem figyelembe. Dr. Király László tanszékvezető egyetemi tanár a határozat-ter­vezetet szinte teljesen átdolgozta. Úgy gondolom, hogy javasla­ta az Egyetemi Tanács tagjai többségének határozatát egyéni el­gondolása alapján kívánja megváltoztatni, ezért abból a rehabi­litációt kezdeményezőkre vonatkozó részt építettem a végleges határozatba. Király professzor levelét, és határozat-tervezetét az ő kérésére mellékelten az Egyetemi Tanács tagjainak megkül­döm. Fentiek szerint az Egyetemi Tanáf>s 26 igen és 2 nem szavazattal az alábbi határozatot hozza; 8. T990, az. Határozat Az Egyetomi Tanács Elnöksége a TDDSZ és az MDF soproni erdésze­ti csoportjainak kezdeményezésére megvizsgáltatta az 1950-es é— vekben oktatóinkat,más dolgozóinkat és hallgatóinkat ért politi­kai jellegű súlyos sérelmeket. A vizsgálat során elkészült csaknem másfélszáz oldalas jelentés alapján az Egyetemi Tanács a következő határozatot hozza; Az 1950-es években megromlott az emberek közötti kapcsolat, s fokozottabban felszinre kerültek a legkülönbözőbb emberi tulaj­donságok és viselkedési formák. liindenki a maga igazságát vélte valósnak. A heves vérmérsékletüek szenvedélyesebben reagáltak az eseményekre, akarva, akaratlanul megbántották kollegáikat. Az idő sok mindent gyógyit, azonban ;még mindig sok egykori kollé­gánk él a hazában és külföldön, akiknek sérelmeit; lelki sérü­léseit soha nem lehet orvosolni, jóvátenni!

Next

/
Oldalképek
Tartalom