Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1984

1984. március 21. egyetemi tanácsülés - Beszámoló jelentés az Erdészeti és Faipari Egyetem 1983. évi gazdasági tevékenységéről

Io

Az 1933. évi beruházások teljesítése 4o51 m/Ft volt, amelyből Sopronban 2668 ra/Ft-ot, Székesfehérváron 1383 m/Ft-ot használtunk fel.

Szakkönyvtárunk könyv- és folyóirat állományát a tárgyévben is növeltük, elsősorban a költségvetési előirányzatból, valamint kiterjedt bel -és külföldi cserekapcsolataink révén.

Gazdálkodásunkat általában 0 szigorú takarékosság jellemezte.

Az intézményre háruló áremelkedések miatti terheket ésszerű ' takarékossággal, elsősorban költségmegtakarításokkal igyekeztünk ellensúlyozni, csupán az energiaárak és közmüdijak emelkedése miatt kértünk és kaptunk központi támogatást. E célból takarékossági intézkedési tervet készítettünk, kiemelve az energiatakarékossági intézkedéseket, melynek betartását folyamatosan értékeltük.

Áz ügyviteli munka egyszerüsitése és jobbátétele érdekében tovább folytattuk az intézményi szabályzatok korszerüsitését, javítottuk az általános bizonylati és okmányfegyelmet és erősiiettük a takarékos gazdálkodási szemléletet.

Sikeresen hajtottuk végre az uj költségvetési rend bevezetését, • amelynek a hatékonyabb feladatellátás megalapozásában fontos szerepe volt.

Az uj gazdálkodási rend legfontosabb célja az, hogyanövekedjék az intézmények önállósága. A korábbi gazdálkodási rendhez képest jelentősen növekedett azoknak a jogosítványoknak a száma és hatásköre, amelyek a hatékonyabb, rugalmasabb gazdálkodási megoldások irányába hatottak,

A rugalmasabb gazdálkodást segítették elő;- a pénzmaradvány-elszámolásban az önrevízió alkalmazása, a jóváhagyás egyszerüsitése;- a tervezés uj szabályozása /alapelőirányzatok és a fejlesztések szétválasztása/;- a folyószárala-tipusu bankszámlarend általánossá tétele és ehhez kapcsolódóan az előirányzatváltoztatási jogkör széleskörű kiterjesztése /saját bevételek terhére az előirányzat emelhető/;- a bér és létszámgazdálkodás rugalmasabb szabályozása, a béralap és létszám jobb összhangjának megteremtése, a belső helyettesítések rendezése;- az állóeszköz-fenntartási tevékenységben a felújítási, karbantartási jellegű munkák és pénzügyi forrásaik együttes kezelése;- a külön nyilvántartott, úgynevezett célelőirányzatok körének szükitése;

A pénzügyi- gazdasági apparátus a rá háruló többletmunkát csak jelentős erőfeszítéssel és túlmunkával tudta elvégezni, amit 0 nagytömegű uj ismeretanyag elsajátítása még tovább fokozott.