Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983

1983. május 18. egyetemi tanácsülés - Beszámoló az IP-6 jelű, Az erdészet, a faipar és a vadgazdálkodás alapkérdéseinek kutatása című intézeti feladat keretében végzett munkáról

időtartamokhoz tartozó kúszási tényezőket változó terhelési tényező /teherarány/ mellett.

Ennek megfelelően mértük a kúszások terhelési tényezőtől függő változásait a különböző terhelési időtartamoknál és meghatároztuk az optimális / Qp-^/ értéket, azaz a legkisebb

lassú alakváltozáshoz tartozó teherarányi. Az értékeléssel kapcsolatos számításokat az EEE IBM 5110 tipusu számítógépén végeztük.

b./ Kutatási eredmények, következtetések- A szorpciós tulajdonságok vizsgálatainak fontosabb eredményei az alábbiak:

A sűrűség és a méretváltozások egyértelműen a nedvességtartalomtól függnek és annak monoton növekvő függvényei. Az adatok áapján megszerkesztett pont diagramok lehetővé tették az empirikus függvényként számbavehető függvényosztályok meghatározását. Az illesztett empirikus függvények minden esetben lineáris függvények voltak.,

A hajlitószilárdság és a nedvességtartalom kapcsolata Mivel ez az összefüggés az irodalomban már tárgyalt - amely szerint a szilárdsági jellemzők a nedvességtartalom növekedésével általában csökkennek - vizsgálataink során nem a kapcsolat kimutatására, hanem az akácra vonatkozó konstansok meghatározására irányultak. Vizsgálataink végeredményeként meghatároztuk a halitószilárdság ás a nedvességtartalom közötti regressziós függvényt.

A méretváltozások kapcsolata a nedvességtartalommal. Vizsgálataink végeredményeként meghatároztuk a méretváltozás /rostirányu ás rostra merőleges irányú/ és a nedvességtartalom közötti regressziós függvényt. Bár a fü&gvényillesztés jónak mondható, hiszen nagyok a korrelációs tényezők értékei, mégsem lehet figyelmen kivül hagyni azt a tényt, hogy két mérőpont illeszkedése nem kielégitő. Azt igazolták ugyanis méréseink, hogy 9,5-11,5 % nedvesség intervallumban a méretek