Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1983
1983. június 23. egyetemi tanácsülés - 1. Az agrárfelsőoktatás távlati fejlesztésének fő irányai és feladatai
3 Hegeniiti az anyag, hogy a kisegítő tudományágak /vadgazdálkodás, földmérés, papír cellulézipar/ azok a határterületek, amelyek kapcsoltoaték és ezekkel tudunk a népgazdaság egyéb ágazataihoz kapcsolódni, anélkül, hogy a fo funkcionális elvet megsértenénk, A határozat különböző feladatokat jelöl ki, nyelv, pálya orientáció, fel-ú vétel fejlesztéssel kapcsolatbam hozott határozat, melyek egyetemünket érinteni fogják. Az oktatói állomány összetételének alakulását úgy kívánják elősegíteni, hogy az uj oktatás feltételeit az 1988-90-es tanévekre biztosítani tudjuk. Ezzel kapcsolatban jelent meg március 8-án a MÉM személyzeti anyag, mely irányt $utat. Ez a jelenlegi gazdasági körülmények között irreálisnak tűnhet, ezek megcélzott és az igény alsó határát jelentő összegeik. Ami szervezeti vonatkozásban érint bennünket /nem célok, hanem eszközök^ erre vonatkozóan külön anyag készült, mely 4 változatot tartalmaz. Az első megoldás szerint a rendező elv a centralizáció: csinálnának egy agrártudományi egyetemet, melynek lenne állatorvostudományi, mezőgazdasági, kertészeti, erdészettudományi kara. Ennek előnye, hogy az intézetek tovább működhetnek önállóiintézményként. A 2-es számú változatban közös jegyek alapján egy szervezetbe kapcsolódhatnának össze biotechnikai, gépesítési intézmények, és külön vennék az agrárképzésben a növénytermesztést, állattenyésztést, az erdészetet faipart, élelmiszeripart és külön a gépészetet. Itt jelent problémát az, hogy a gépészet kapcsolódása gondot okoz. A 3. megoldás eléggé regionális elv, ennek alapján lenne egy tiszántúli, középmagyarországi, éd dunántúli agráregyetem és a területen levő intézmények ennek az egyetemnek lennének a karai. Végül a 4-es számú változat, hogy a jelenlegi egyetemeket megtartjuk, és valamennyi főiskolai kart beintegrálják az egyetemekhez. Itt vertikális szervezettséget is lehetne biztosítani, képzési profilt a közeliévé egyetemekhez kapcsolni. Itt a földmérő mérnökképzésünkkel kapcsolatban ismertetem az anyagban lévőket: legfőbb törekvése a MEM-nek, hogy marad a jelenlegi szervezeti formában. B. változat az, hogy távlatban a kar Sopronba települ. C. változat a Kertészeti Egyetemmel kerülne összeköttetésbe. A Főiskolai Kart a Budapesti Műszaki Egyetemhez kapcsonák és a Székesfehérvárott működő más kihelyezett műszaki főiskolai karokkal integrálódva egy uj műszaki főiskola jönne létre Székesfehérvár-! székhellyel. Nem akarok előre jósolni, de a döntés valószínű az a./ változat lesz, tehát marad a jelenlegi szervezeti formában, sőt bizonyos erősödését jelentene az a megoldás, ha kiegészítő szakként földrendező, földértékeid, a MÉM részére alkalmas szakembereket képeznénk Székesfehérvári Katiinkkal közösen. Erre vonatkozóan javaslattal éltünk.
