Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1980

1980. október 3. nyilvános díszdoktor avató egyetemi tanácsülés - N. P. Anucsin elvtárs ajánlása

1, 32. melléklet II.P.Anucsin elvtárs ajánlása N.P.Anucsin 1903-ban született paraszti családból« 1925-ben már mint erdésztechnikus végezte el az Sz«M«Kirov Leningrad! Erdészeti Akadémiát és egész munkásságát az Orosz Erdőnek szentelte« 1929- ésr 1937 között a Earkomzen és a Markomiesz tudományos kutató intésetek vezető tudományos munkatársa volt« 1937-től 1943-ig a Szibériai Technológiai Főiskola igazgatóhelyette­seként, majd 1943 és 1949 között Narkomlesz Főigazgatósága vezető erdészeként és vezetőjeként dolgozott« i960 és 1971 között az Össz-Szövetségi Erdészeti Gépesitési Kutató Inté­zet igazgatója, volt« ' Munkássága 1944-től a Moszkvai Erdészeti Főiskolához kapcso­lódott, jelenleg is ott dolgozik« Az Erdőbecsléstani és Erdő­­rendezéstani Tanszék vezetője« Előbbi feladatai mellett ezek­ben az években ellátta a Moszkvai Erdészeti Főiskola tudomá­nyos és oktatási rektorhelyettesi tisztjét és az Össz-Szövet­­ségi Tudományos Akadémia Erdőművelési éa Erdészeti Agromelio­­rációs Részlegének titkári teendőit« 1935-ben megvédte kandidátusi, majd 1939-ben doktori érteke­zését« 1960-ban az Ös3z-Szövetségi Tudományos Akadémia akadé­mikusa lett» N«?«Anucsin több mint 250 nyomtatott tudományos munkájának je­lentősége az erdészettudomány elmélete és gyakorlata szempont­jából kimagasló« Legjelentősebb munkái a következők: 1. Választék- és árutáblázatok, 6 kiadásban jelentek meg, alapvető normadokumentumoknak számítanak az erdészeti nyers­anyagkészlet tanulmányozásánál« 2« "Erdorendezestan" és "Erdőbecsléstan" tankönyvének négy ki­adása alapján oktatták ezeket a tárgyakat a negyvenes évek­ben. A tankönyv több fejezete a szerző közvetlen kísérletein alapul. Általános következtetések egész sorát végezte el. 3« A Szovjetunió európai része erdőinek optimális végésérett­­ségének és vágásfordulójónak meghatározására használják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom