Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1980

1980. október 3. nyilvános díszdoktor avató egyetemi tanácsülés - 1. Nikolaj Pavlovics Anucsin tiszteletbeli doktorrá avatása

375/1980. szám Jegyzőkönyv Készült 1980. október 3-án a Bors László KIS.Z-Házban meg­tartott nyilvános diszdoktor avató Egyetemi Tanácsülésről. Jelen vannak: Az Egyetemi Tanács tagjai, Nikolaj Pavlovics Anucsin aka­démikus, a Moszkvai Erdőipari Egyetem Erdőrendezéstani tan­székének professzora, Dr. Pál István a MÉM Szakoktatási és Kutatási Főosztályának főosztályvezetője, Kienzl^János az MSZMP Soproni Városi Bizottságának titkára, Markó József a Soproni Városi Tanács elnöke, Vlaszov Vladimir Nyikola­­jevics őrnagy, a Pertődi Szovjet Alakulat párttitkára, Szmarzjuk Iván Zozsimorovics pk. helyettes. A Himnusz elhangzása után Dr. Kecskés Sándor rektor az ün népi tiszteletbeli doktorrá avató nyilvános tanácsülést megnyitja. Bejelenti, hogy a tanácsülésnek egyetlen napirendi pontja van: Tiszteletbeli doktorráavatás. Tisztelt ünnepi Tanácsülés! Mindnyájunk számára megtiszteltetés, ha egy baráti ország nagyhirü tudósát körünkben köszönthetjük. Köszöntjük mint a Szovjetunió Összövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti Tu­dományos Akadémiájának tagját, a Lenin Érdemrend Kitünte­tettjét, a Vörös Zászló érdemrend kétszeres tulajdonosát. Egy olyan elvtársat és barátot, aki tudománya területén széleskörű iskolát hozott létre, nevelve a tudósok éa szak­emberek nemzedékét. Anucsin professzor munkásságát elis­merték a Világ erdészeti szakemberei, a tudomány művelői és igy világhírűvé lett az Ő munkája. Munkája során nevel­te a magyar tanuló fiatalokat, a tudományos fokozatért dat­­gozó szakembereinket. Irodalmi tevékenysége segítette a szakemberek munkáját, az ő általa müveit tudományos te­rületen irányt mutatott. A magyar szakemberek megismerve Őt mint embert és szakembert szoros kapcsolatot építettek ki vele, kérték segítő támogatását, tanácsát, tapasztalatainak átadását. Ez a kapcsolat a személyes ismeretek elmélyíté­sén túl nagyon céltudatos, közösségi, internacionalista szellemű volt. Segítette a magyar erdészet fejlődését, a jobb, a szebb megvalósítását, az embernek-emberhez, a barátnak-baráthoz, a többet ismerőnek és tapasztaltnak a többet akaróhoz való elvtársi közeledését, együtt gondol­kodását és cselekvését. 'IAA

Next

/
Oldalképek
Tartalom