Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1979
1979. szeptember 3. ünnepélyes tanévnyitó nyilvános egyetemi tanácsülés - 6. Arany-, gyémánt- és vasdiplomák adományozása
- 15 -Alma Máterünk mindig büszkén tekinthet fel, és akit példaképül állíthatunk mind oktatóink, mind egyetemi hallgatóink elé. Tisztelt Ünnepi Tanácsülés! Tanácsülésünk következő napirendi pontja az arany-, gyémánt- és vasdiplomák átadása. Egyetemünk Tanácsa az Erdőmérnöki Kar Tanácsa előterjesztésére az 1979. évi junius hó 30-án megtartott ülésén hozott határozata alapján egy vasoklevél, három gyémántoklevél, és kilenc aranyoklevél adományozásához járult hozzá azzal, hogy az oklevelek ünnepélyes átadására a mai napon a nyilvános ünnepi tanácsülésünkön kerül sor. Pelkérem Dr. Herpay Imre tanszékvezető egyetemi tanárt, az Erdőmérnöki Kar dékánját, hogy a kitüntetetteknek kiemelkedő munkásságát ismertesse. Dr. Herpay Imre dékán: Vasoklevelet kap: Deák Gerő /szül. 1889. Szászváros/ gyémánt okleveles erdőmérnök. Erdőmérnöki oklevelét 1914. november 28-úán szerezte meg. Erdőmémöki pályáját Erdélyben, a szászsebesi erdőhivatal kerületébe tartozó szászvárosi erdőgondnokságon kezdte meg. 1917-18-ig^ a Besztercebányai Erdőigazgatóságnál dolgozott. 1918-1935-ig magán uradalom vezetését vállalta el. 1936-ban magánirodát nyitott és tagja lett a Csehszlovák Mérnöki Kamara Erdészeti Osztályának. 1942-ben a Poszonyi Mérnöki Kamara Érd. Osztályának vezetője.^ Gazdag munkássága után Aranyoklevelét megkésve 1967-ben, gyémántoklevelét 1974-ben kapta meg. Gyémántoklevelet kap: Ágfalvi Imre Henrik /szül.1893. Budapest/ aranyokleveles erdőmérnök. Erdőmérnöki oklevelét 1919-ben szerezte meg. Szakmai beosztásra 1918-ban jelentkezett Máramarosszigetre az ottani erdőhivatalnál. Számos cikke jelent meg az erdészeti és vadászati szaklapokban. Nyugdíjazása után az Esztergomi Városgazdálkodási Vállalat szolgálatában dolgozott. Többször kapta meg a "Kiváló dolgozó" kitüntetést. Dr. Benkovits Károly /szül.1892. Aranyosmarót/ aranyokleveles erdőmérnök. Erdőmémöki oklevelét 1919-ben kapta meg. Erdőmérnöki pályafutását hadirokkantként a Budapesti Paértékesitő Vállalatnál kezdte, majd különböző helyeken vezetői munkaköröket töltött be. Munkássága a magyar erdőgazdálkodás, legelőgazdálkodás érdekeit szolgálta és főleg az utóbbin kiemelkedő eredményeket ér el. Tudományos munkásságát az MTA Agrártudományi Osztály Erdészeti Bizottsága is jelentősnek tekintette. Erdőmémöki műszaki doktori cimét 1940-ben szerezte meg. Mint nyugdijas az ERTI-ben dolgozott.