Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1979
1979. szeptember 3. ünnepélyes tanévnyitó nyilvános egyetemi tanácsülés - 4. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ünnepi beszéde
10 A verseny nemzetközilet - és a gazdaság területén különösen - élesebbé válik. Ebben a versenyben a népgazdaság csak úgy tud lépést tartani az élenjáró országokkal, ha munkájukat magas szakmai szinvonalon értő, politikailag szilárd szakembergárdára támaszkodhat. Ezért várjuk el hallgatóinktól jogosan, hogy nagy szorgalommal, tudatosan készüljenek választott szép hivatásukra, jól használják fel mindazokat a feltételeket, amelyeket népgazdaságunk tanulmányaik végzéséhez nyújt. Sajátitsák el tudományáguk ismereteit, és készüljenek fel az eddiginél nehezebb termelési és értékesitési feladatokra. És ne feledjék: aki haladni akar, annak jól kell ismernie másokat is. Tanuljanak nyelveket, hogy a nemzetközi gazdasági életben is megállhassák a helyüket. Ezt az alkalmat használom fel, hogy megköszönjem a tanszékek, intézetek tanárainak, oktatóinak, az intézmény dolgozóinak a munkáját. Bizom abban, hogy továbbra is n-agy ügyszeretettel, hivatástudattal végzik nemes feladataikat. Azt kivánom, hogy ebben a munkában legyen sok örömük, mindannyiunk, a szocializmust épitő Magyarország javára. E gondolatok jegyében az Egyetem 171. tanévének megnyitása alkalmából sikeres, eredményes munkát kivánok. Kérem, hogy az Egyetem rektorának adjanak meg minden támogatást fontos feladatainak ellátásához. Budapest, 1979. szeptember 1. Elvtársi üdvözlettel, Dr. Romány Pál s.k. Dr. Kecskés Sándor rektor: Tisztelt Egyetemi Tanácsülés! Tisztelt Ünneplő Közönség. Dr. Dénes Lajos elvtárs mezőgazdasági és Élelmezésügyi miniszterhelyettes kiván szólni! Dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterheTyeTTes! “ Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves Elvtársak! Hatvan esztendő telt el azóta, hogy az első világháború befejezését követő politikai kényszerhelyzet döntése miatt a Selmecbányái Főiskola diákjait és tanári karát a Tanácsköztársaság soproni szervei befogadták. Az azóta elmúlt emberöltő alatt ez a felsőoktatási intézmény hozzánőtt a városhoz, de bátran kijelenthetjük, hogy igazán szerves részévé a felszabadulásunk óta eltelt közel 35 év alatt vált, mely idő alatt nagyon kitűnő és jeles professzorok valósíthatták meg azokat az eszméket, amelyeket az intézetet befogadó Tanácsköztársaság iskola- és neveléspolitikája már 1919-ben kijelölt. Harmincöt év óta ezen