Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1978
1978. május 12. egyetemi tanácsülés - 1. Mérnöktovábbképzés helyzete és feladatai
3 Szabó Gyula MÉM osztályvezetőhelyettes: Csatlakozik Herpay elvtárs által elmondottakhoz. A szakmérnökképzésnél lényeges kérdés, hogy a népgazdaságra költség ne háruljon, tehát fenntartsa magát. Fontos szempont, hogy a szakmérnökképzés ne az egyetemi képzés hiányosságait, az egyetemi ismeretanyag felujitását célozza. A szakmérnökképzést országosan vizsgálták, és megállapították, hogy rendkívüli energiaráfordítással járó képzési forma, de a résztvevők olyan ismeretanyagot, amely az egyetemi ismeretanyagot meglahadja, nem kapnak. Ebből a szempontból hiányolja a jelentést, amely nem foglalkozik vele, hogy indokolt-e az Egyetemen folyó szakmérnökképzés. A jelentésből az tűnik, ki hogy mennyi mindennel foglalkozik az Egyetem, de az, hogy a tanfolyamokon hány ember vesz részt hiányzik. Szintén nem szerepel a jelentésben, hogy a postgraduális képzésben milyen arányban működnek közre külső szakemberek. A jelentést ezekkel a kiegészítésekkel tudja csak teljes értékűnek tekinteni és elfogadni. A következő esztendőkben az adminisztrációs létszám növelésére kevés lehetőség kínálkozik. Dr. Rónai Ferenc dékán: A Faipari Mérnöki Karon szerzett tapasztalatokra hivja fel a figyelmet, az eredményesség és hatékonyság fokozása érdekében. Nagyon fontos, hogy a tanfolyam megindulásakor az Írott jegyzetek készen legyenek. A jegyzeteket pontosabb ütemezés szerint javasolja elkészíttetni. Az Üzemszervezés, anyagmozgatási szakmérnökképző tanfolyamon az induló létszám 30 fő volt, ez lecsökkent 24 főre. Véleménye szerint ehhez hozzájárult, hogy bizonyos tárgyból nem állt rendelkezésre jegyzet. Dr. Csesznák Elemér egyetemi docens kifejti véleményét, hogy a szakmérnökképző tanfolyamokon résztvevő fiatalok már hosszabbrövidebb időt töltöttek a szakmában, tehát szakmai kritikával rendelkeznek . A témákar általában három forrásból merítik. Az első a tanszékeken, mint kínálat jelentkező témák, a másik része ö. társadalmi igény, amelyek sajnos rendkívül szegényesek. A harmadik forrás, amelyet a felettes hatóságok várnak el tőlünk, viszonylag ezek is szerények. A továbbképzésre vállalkozó tanszékek a tematikájukat elkészítik, ez rendkívül szigorú kritikán megy át, a Faipari és Erdészeti Továbbképzési Tanácson. Persze ez nem jelenti, hogy a tematikák igy hibátlanok. A fejlesztésre vonatkozóan javasolja megszervezni az erdőrendezési továbbképzést. Hiányosságként emliti, hogy szükséges lenne a főhatóság segítsége. Beiskolázás terén sok a probléma, a Fagazdaságok a továbbképzést nemigen vállalják, tehernek veszik.
