Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1978

1978. február 8. egyetemi tanácsülés - Tantervi irányelvek az okleveles tájrendező mérnökképzéshez

- A tájhasznosítás optimalizálása alapján történő terü­letfejlesztés.- ü táj és környezet megközelitését és hasznslatat biz­tositó gyalog- és autóutak, parkolók, kötélpályák táj baillesztése.- A környezetfejlesztést szolgáló közlekedési rendszerek koncepciós terv keszitése és kialakítása.- Termelési programok, programv-áltozatok, rövid és hosszú távú tervek kidolgozása, beruházási döntések előkészí­tése az információszerzés és az operációkutatás mód­szereinek alkalmazásával.- A környezeti ártalmak felmérése, diagnosztizálása és orvoslása, leromlott környezeti viszonyok javitása /melioráció/, megbomlott életközössegek, tápláléklán­cok helyreállitása, károsan ható tényezők megszüntotese 2.A..képzés rendje 2.1 A képzési szintek közötti kapcsolat ■ Az erdőmérnöki tanulmányok első két évere szervesen épül­nék a tájrendező mérnöki tanulmányok. Az első két év meg­alapozza a szakirányuláshoz szükséges biológiai, műszaki ismereteket, a ráépülő három év a biológiai, ökológiai és a környezetfejlesztéssel, tájrendezéssel, természetvéde­lemmel kapcsolatos komplex szakismereteket adja. 2.2 Az intézmény neve, helye I Erdészeti és Faipari Egyetem /EFE/, Sopron. 2.3 A szakosodás A képzés az Erdőmérnöki Karon történik a két év utáni szakosodással. A szakosodás után válik táj rendező szakká, ezen belül azonban a képzés általános jellegű, nem szakosított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom