Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.01.26. tanácsülés
- 9 kiadása^alkalmával rögtön mondja meg, hogy hány óra, azaz hány gyakorlat áll a hallgató rendelkezésére. És aki ma is teljesitette feladatát, ma is adott be például egy elkészült ábrázoló geometriai rajzot, a többinek és neki is adják ki a másik feladatot. Ha tudni illik a tanszék arra vár, hogy mindenki beadja, vagy a többség, akkor ezzel bünteti a szorgalmast is, mert a félév végén összehalmozódik az utolsó eg^-két olyan munkának az elvégzése, amit különben a szorgalmasabb diák már hamarabb megcsinált volna. Nos persze az ilyen közönséges gyakorlati feladaton, amennyiben nem tudja a rendelkezésére bocsátott órarendi időben elvégezni, hát persze, hogy dolgozhat otthon is. Hiszen furcsa, hogy szabadon elmehet például futballozni, vagy^szabadon elmehet bárhová, de a tanulmányi kötelességével összefüggő feladatain otthon nem dolgozhasson. Pintér Ferenc: A házi feladattal szeretnék foglalkozni, amely a mi értekezletünkön szintén nagyon fontos szerepet töltött be. A marxizmus tárgyaiból tartandó gyakorlatok lényegesen eltérnek a szaktárgyak gyakorlataitól, Mig a szaktárgyaknál tartott gyakorlatoknál szószerint begyakorlása történik azoknak a kérdéseknek, ismereteknek, amelyeket az előadáson leadtak, nálunk a szeminárium már számonkérés is. Feltételezem, hogy a leadott anyagot a hallgató megtanulta, sőt, a leadott anyag megtanulása mellett még önálló gondolatra is jut, Ez annyit jelent, hogy egy témából tartandó 2 órás szemináriumra a felkészülés 4 óra. Úgy, hogy meg kell mondanom, hogy ilyen jellegű házi feladatokkal mi a hallgatókat lépten,- nyomon terheljük, Es ezen nem is tudunk változtatni. Nem is lenne helyes, Van a házi feladatának egy másik része. Ez pedig, hogy az előadások, vagy a jegyzet, vagy a tankönyv mellé a minisztérium által előirt klasz- szikus irodalmat is tanulmányozniok kell a hallgatóknak. Itt azonban változtatás lesz. Mi a klasszikus irodalom ismeretét nem a szemináriumokra követeljük meg és ezt a véleményemet el is fogadták ott, hanem az év végére. Tehát a vizsgán egy adandó tételre adott felelet során mondja el, az illető, hogy a kérdéssel kapcsolatban mi a klasszikusok véleménye. A klasszikus irodalom megtanulása mégiscsak a tanulmányi félév során történik meg. Függetlenül attól, hogy ezt szemináriumon, vagy az év végén kérdezem meg a hallgatótól. Úgy, hogy itt rejtetten ugyan, de mégis házi feladatot adunk a hallgatóknak. Megmondom őszintén, hogy nagy gondot okoz ez. Mert pl. I.,II- éves hallgatóink,^ akiknek a szaktárgyakból tartott gyakorlati foglalkozásaik d,u. 5 óráig is eltartanak, vagy 6-ig-7-ig, volt arra precedens, hogy 7-ig tartott a nyelvóra, ilyenkor a hallgató már meglehetősen kimerült. Nem igen volt módunk arra, hogy olyan szemináriumot tartsunk, aminek során meggyőződhettünk arról, hogy a hallgatók megtanulták az anyagot. Önálló gondolatokig egyáltalán nem jutottak. Úgy, hogy én abban látómba probléma megoldását, hogy ez az egész házi feladat probléma előterébe helyezi a hallgatók szabad idejének növelését. Vagy a szabad délutánok szaporításával, vagy pedig a házi feladatok arányos elosztásával, valahogy meg kell oldani. Felsőfokú intézményeknél folyó oktatás alapvető módszere abban tér el a középiskolák és alsófokú iskolák oktatási formák fő módszerétől, hogy itt a tanulás fő módszere aze-gyéni tanulás. És ezt meg kell értenünk és érvényesítenünk kell. Úgy, hogy nemcsak a jelenlegi kialakult helyzetet, de a távlatokban kialakuló állapotokat figyelembe véve kellene ezen a kérdésen gondolkozni.Úgy, hogy a jelenlegi elfoglaltság mellett, nekünk meg kell követelnünk a hallgatóktól, ismétlem, hogy aa heti 2 óra, vagy a kéthetenként tartandó 2 órás szeminárumból 4 órát szabadidejéből felkészülsére fordítson. Nálunk a szemináriumi foglakozás a beszámoltatási rendszernek egyik fontos kelléke, ,Aki nálunk nem tud szemináriumon, az nem fog tudni a vizsgán sem. És a szemináriumokon tapasztalt elégtelen szereplésnek egyenes következménye a vizsga elégtelen eredménye.
