Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962

1962.05.09. rendkívüli tanácsülés

Magnifice Domine Direktor, Uagytekintetü Főiskolai Tanács!

Mély megilletődéssel veszem ái? a főiskolánk által adományozható legmagasabb kitüntetést, a tiszteletbeli doktori oklevelet.- A köszönet az első szavam.

Köszönöm a Főiskola Igazgatójának a gondolatot, hogy engem ebben a megtisztelő kitüntetésben részesítsenek.

Köszönöm a Pártbizottságnak, hogy a gondolatot magáévá tette.

Köszönöm a főiskolánk Tanácsának, hogy a kitüntetést javasolta.

Hálásan köszönöm a földművelésügyi miniszternek az engedély megadását.

Száll köszönetem a múltba, nagynevű hivatali elődöm: Ur.Fodor László emlékéhez. Amikor az első világháború vérzivatara után . a tanszékre visszatértem, a Főiskola vándorútra készült. Folyvást azon töprengtem, hogy az áttelepülés befejeztével mihez kezdjek, merre menjek, szabad-e a régi útra visszatérni, avagy más irányt kell választani. Ekkor tudós elődöm másodszor vette kezébe sorsom irányítását. - Buzdított, bátorított, tettekre serkentett, eszményi terveket készített. Bár ezek az akkori körülmények miatt nagyrészt nem valósulhattak meg, mégis visszaadták munkakedvemet, feledtették a múltat, felébresztették a jövőbe vetett hitemet.

Nagytekintetü Tanács!

ötven éve annak, hogy mint valetáló a selmeci főiskola egyik kapuján kiballagtam, hogy rövid néhány hét múltún mint megbízott tanársegéd térjek oda vissza. Azóta az oktatást, a nevelést és kutatást szolgálom. Úgy vélem, hogy a megtisztelő kitüntetés nemcsak az éveknek szól, hanem főként annak a kezdeti időben sok tekintetben új irányzatnak, amelyet mindmáig képviselek, az ez: a szakok igényeinek megfelelően, a lehető legmagasabb szinten azt nyújtani a hallgatóságnak,, amit nemcsak tanulmányai alatt, hanem a gyakorlati életben is közvetlenül hasznosíthatnak.

Sarkalt a munkámban az a meggyőződésem, hogy az emberibb, ma- gasabbrendü, könnyebb életet, végső soron egyedül a mérnöki szellem alkotó ereje biztosíthatja.

Az évekig tartó kutató-épitő munka lendületét a második világégés sokrétű követsámákezményeivel erősen lefékezte. A gyorsan tovatűnő évek sem múltak el nyomtalanul. így ma a lendület töredékének birtokában csali azt Ígérhetem, hogy amig a munkahelyemen vagyok, minden erőmmel elősegítem főiskolánk fejlődését és hallgatóimnak olyan alapot nyujtassok , amelyre bizton reáhelyezhető az az egyre szélesedő felépítmény, amely mérnökeink képességeinek elismerését fokozza.

S azután, ha időm lejárt, mindvégig aggódó szeretettel kisérem figyelemmel főiskolánk lüktető életének belső és külső megnyilvánulásait.

Ismételten köszönöm minden illetékesnek a kitüntetést.

Köszönöm volt hallgatóim ezreinek, a jelenlegieknek is, a- kikkel együtt végzett közös munkánk számos órája alatt mindig érez-