Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1962
1962.03.30. tanácsülés
- 21 mi elfogadjuk, hol a "biztosíték arra nézve, hogy nem jön haza még 50> ember és az 50 ember követelni fogja, hogy ismerjük el, ha ezét az eggyét elismerjük. Az nem baj,^hogy hazajön, hanem az lenne a baj, ha el akarná ismertetni a Főiskolával az ott szerzett oklevelét. Koch G:/ula: Szerintem nagyon egyszerű és világos a kérdés. Én is Sébor professzor elvtárs véleményéhez csatlakozom. Hogy egy hasonlattal éljek, ez ugyanaz a helyzet, mintha lenne mondjuk kint Kanadában egy magyar kormány, amelyet ennek a mi kormányunknak el kellene ismernie. Ők velünk semminémü szerződést, megegyezést nem kötöttek, amelynek értelmében egyenrangú lerne ez á mi egyetemünkkel, tehát ez csak egyoldalú kijelentés, amelynek jogalapja nincs. Egészen világos a dolo'g, semmiféle tárgyalási alapul ezt nem fogadhatjuk el. Az más lapra tartozik, hogy lehetővé tesszük ennek a Németh Lászlónak, hogy levelezőként megszerezhesse a soproni Erdőmérnöki Főiskolán az erdőmérnöki diplomáját. Stasney Albert: Az én véleményem szerint is ennek a fiatalembernek mő'dot kell 'adnunk a Főiskola elvégzésére, de a beterjesztett oklevél nem lehet tárgjT-alási alap, azt oklevélként nem honosíthatjuk. Gál János: Szabad kérnem a Főiskolai Tanács tisztelt tagjait, hogy a nevükben bejelenthessem tiltakozásomat a Külügyminisztériumon keresztül a Nemzetközi Jogásszövetséghez? - Igen! Elvtársak akkor a javaslatom lényege a következő: Ezt az embert az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetőjével történt tárgyalás eredményeképpen munkába állítottuk, mondhatjuk igy és ez az ember mérnöki munkakört tölt be. Ennek megfelelő a fizetése, családjával együtt él, úgy hogy mondhatjuk, hogy kivételesebb és jobb bánásmódban részesül, .mint a mi most végzett erdőmérnökeink. Ez szólt az embernek és nem a vezetőinek, akik kicsalták és Kanadába vitték. Azt hiszem ez a példa vonzó lesz a töh iek SSciIE3J?3. XS# Egy pillanatig sem tárgyalhattunk az öklévélhonositásról komolyan, de mégis örülök, hogy a Tanácsnak ez a véleménye és elhangzottak az állásfoglalások. Mi nem hatalmaztuk fel őket, soha el nem ismerte őket egy magyar hivatalos szery sem. Az állam nem adja ki albérletbe az oktatást és nem bízza másra. Ebben az esetben határozatilag kimondjuk, hogy ezt az oklevelet az Erdőmérnöki Főiskola honosításra el nem fogadja. A kérelmet elutasítja, mivel nincs oklevél olyan, amilyet érvényesnek ismerünk e^* Az emberre vonatkozólag arra kérem a Főiskola Tanácsát, hogy tegyük lehetővé neki, hogy az ő szorgalmának, tehetségének megfelelően, kötött vizsgarend nélkül, nyilván bizonyos vonatkozásban hasznosítani tudja az eddig tanultakat, el tudja végezni a Főiskolát. Én beh.iva.ttam, beszélgettem vele és elmondotta, hogy rendkívül, nehéz volt, mert magyar és angol keverékben kapták nagyon sok dolgot. A tanáraik nem tudták az angolt, jegyzeteik nem voltak, innét nem 'kaptak, bizonytalankodás, arra kellett építeni, ami a fejben volt, szóval sok nehézséggel küzdöttek. A megkívánt szintnek mélyen alatta maradó oktatást folyt. Minden'esetre olyan uszítást és hungarológiát produkáltak, előirt tantárgy volt a magyar nyelv és irodalom és nevelték őket, bes éltek nekik a hazaszeretetről és olyan emberek tették ezt, akik itt a nehézségek idején hagyták itt az országot és ki kell fejeznünk, hogy ezekkel nem azonosítjuk magunkat és örülök, hogy egyetért a Tanács és elfogadja a javaslatot, hogy a Nemzetközi Jogásszövetség- nél tiltakozzunk a jogbitorlás ellen. * Nem volna célszerű kötött formát szabni a továbbtanulásának, n jf [yU-' (
