Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1963.06.12. tanácsülés

- 15 -y

az éló fsűiéssietnek-, mint alapvető termelési eszköznek a jelentősé- I gét illetően a tantárgy óraszámainak az ilyenmérvü cső centese más tárgyakkal való összehasonlításban aránytalan. írásban ezt is jelentettem a Kari Tanácsnak. Nem kaptam rá semmiféle reflexiót.

Meg kell azt is emlitenem, hogy az erdőbecsléstanbsn a gyakorlatokat nem egyedül és kizárólagosan csak a szoros értelemben^vett tantár *vi feladatoknak a végrehajtása érdekében kötöttem es kötöm ahhoz a követelményhez, hogy minden feladatot számszerűen és jól oldjon meg a hallgatóság. Az evek alatt tapasztaltam azt, hogy nem tudnak a hallgatóin!-: számolni. Márpedig ezt^a tény tud:másul mell vennünk. Nem ararom tovább részletezni az észrevételeimet, azt kell azonban mondanom, hogy nem érthetek megint csal: egyet, éppen a célkitűzések és a tantervben látható valóság összevetése révén azzal a- javaslattal, hogy az erdőrendezéstan tanitását a 9« szemeszterben, tehát őszi szemeszterben kezdjem és a 10., aza.z nyári szemeszterben fejezzem be. A tapaszt lat azt mutatja, hogy azokból a tárgyakból,^ amelynek az oktatását a 9* szemészt rben kezdjük, abból a hallgatóság diplomata, v feladatot nem kér. Nem tudja, hogy milyen felavat elvégzésére vállalkozik IV. éves korában, ha erdőrendeséstanból kér diplomaterv feladatot.

A másik dolog. Lehetetlenség a hallgatóval külső felvételeket elvégeztetnem vagy lehetőséget teremtenem a felvételek elvégzésere^ a IV7 és V. évfolyam közötti nyáron, mert nem tanulta azt, hogy mit kell csinálnia. Lehetetlenség őt a 'tantárgyi gyakorlatok során is lelkiismeretem szerint tanitani, mert október végén, november végén nem lehet a k lse■gyakorlatokat ebből a tantárgyból úgy végezni, pláne nem tipológiai szemlélettel, ahogy ezt meg kell kívánni.

Felemelte a bizottság a 10. szemeszterben az eredetileg heti 2 óra előadásomat heti 3 órára, ez azonban csak egy látszat emelés, mert ez a szemeszter csal: egy rövidített szemeszter és mert ebben^ a szemeszterben gyakorlatilag tanitani semmit sem tudok kint az erdőn, mert kb április derekára be kell .ejeznem az oktatást. Általában a tantervnek súlyos hibája, hogy ennek a lapnak nincsen olyan^rovata, amely kimutatná, hogy szemeszterenként hány órát irányoz elő. Azt közli, hogy hetenként hány óra, de hogy összesen szemeszterenként ez mennyi, azt nem közli. Pedig a szemszterek nem egyforma hosszúak.

Summa summárum az a véleményem, hogyha a reform bizottság valóban igényt tart arra, hogy a dendrometriát, szándékosan használom ezt a szót és nem emlegetem azt, hogy erdőbecsiéstan, a faméréstant úgy taníthassam, hogy közös gyakorlatot tarthassunk a Termőhelyis- merettani és a Növénytani tanszékkel, a második év végén, akkor ennek a tantárgynak az oktatását a második év második szemeszterére kell előrehozni. Akkor érdemben tudom tanitani. Nagyon természetes azonban, hogy a dendrometriát ebben az esetben azzal a szemlélettel taníthatom, amely szemlélet szerint az élő fakészlet, mint a kitermelésnek a tárgya közelíthető meg, és semmi esetre sem mint a növekvés és fejlődés alanya, mert az^ezzel kapcsolatos ismereteket az er- dőmüveléstanban, az erdő tel eg; it és tanban, másodéves korban, a harmadéves kór elején sem kívánhatom meg a hallgatótól, hiszen ezeket az ismereteket csak a III. év végén vagy a negyedév végén fogja elsajátítani. Lehetetlenség tehát az, hogy pl. az erdőrendezéstanban alaposan tanitsak olyan ismereteket, amelyeket ma faállományszérkézet- t annak, növekedé s tannak, vs.gy face me és tannak neveznek, mert ebben az óraszámba ez nem fér bele, akár mit is csinálok. Javasolom, hogy a Bizottság dolgozza át a tantervet. Javasolom a Tanácsnál:, hogy ezt a kérésemet teljesítse és a Bizottságnak adja vissza átdolgozásra a tantervet. A reform tantervvel kapcsolatban az általános kivánalom, hogy 1963-ig kell azt bevezetni. Ha egy felsőoktatási intézmény 63-