Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1963.06.12. tanácsülés
- 4 7 tesitése szintén az erdő mérné le feladata. Már pedig ha erről szó^ van, akkor valami fogalmuk kell, hogy legyen a gát erősség számításról. Tehát feltétlenül szükséges a gyakorlat és a gyakorlattal kapcsolatban szükséges,hogy gyakorlati jegyet is kapjon a hallgató. A csoportos gyakorlatra vonatkozóan a megjegyzésem. Nem tudom elképzelni, hogy keresztülvihető <4- vagy 5 erdőgazdaságnál. 30 - 4-0 hallgatót vállalna egy erdőgazdaság, de_ ez az erdőgazdaságoknak olyan megterhelést jelentene, mit nem hiszem, hogy vállalhatna, mert az üzemnek termelnie kell, a tervét teljesíteni, igy pedig nem tudnál: termelni, ha mellette oktatniok is kell. Hajráé,['csinál ja az üzem, ám legyen, de fontos, hogy egy-egy oktató velük legyen, mert ha szabadjára engedjük a hallgatókat, úgy azok elsősorban szórakoznak és nem dolgoznak. Komoly foglalkozás kell, hogy legyen. Én a magam részéről kicsit lazánál: tea?tom a munkára való nevelést, általa an minden felsőoktatási intézményéi. Hogy mást ne mondja, itt 36 órában határozzuk meg a heti elfoglaltságot, megszerzi a diplomát, kimegy az üzembe, ott 4-8 órát kell szolgálnia. Akkor mit mond? Úgy fogja gondolni, hogy nagyon antiszociális az üzem, mert amig fiatal és munkabiró, addig csak heti 36 órás munkát követelnek tőle, és mihelyt a kezébe kapja a diplomát, máris 4-8 órás^ munkát követelnek tőle. Szidni fogja a vezetőséget. Én a magam részéről a gyakorlati órákat nem számitanám be az elfoglaltságba. A Szovjetunióban azoknál: a tárgyaknak a részére, amelyekből gyakorlat is van a gyakorlótermek állandóan nyitva vannak és a hallgató bármikor bemehet ás ott mindig talál oktatót. Es az órarend szerinti gyakorlatra addig be sem engedték a hallgatót, amig ezeken az - egyéni gyakorlatokon megfelelő rutint nem szerzett és fel nem mutatott valamilyen eredményt. Ez nagyon helyes, mert igen megkönnyíti az oktatást. Ez annyi, mintha a könyvtárban dolgozna, mert ha hozzám bejön, akkor én megmondom neki, hogy az anyagon kivül az irodalombén ez itt vagy ott találja. Könyvtárnak kell lennie hozzá, könyveket adok a kezébe, hogy tanulhasson. Ha a gyakorlatokat alaposan és lelkiismeretesen végigcsinálja, alig kell neki tanulnia, mert megérti az anyagot és érti az elméleti részt is. A csoportos gyakorlattól félek. Mert pl. geodéziából, csoportos gyakorlatot hogy fognál: tartani, amikor nincs meg a megfelelő műszerparkjuk, mert a rendezőségnek a nyáron szüksége van a, műszerekre, mi pedig nem adunk ki műszereket. Most is probléma a müszerellátás. Befejezésül ismételten azt kérem, hogy geodéziából a gyakorlati órák számát felemelni szÍvesek legyének. Stasney Albert: A tanszékemre vonatkozóan azt kívánom megjegyezni, hogy az Ábrázoló geometria az erdőmérnökhallgatóknál 2-4-, 3-3j ugyanakkor a faipari mérnökhallgatóknál a heti óraszám a tantervűén 3-4- és 2-4-. Kérem a két kar összhangba hozását olyan formában, hogy hagyjuk meg a 2-4- és 3-3 órát és a faipari mérnöki karon a 3-4- helyett vegyünk 2-4- és a második félévben 3-4~et. Az óraszám lényegében nem szaporodik és az előadások megtartása mégis egyszerűbb, mert együtt tartható. A másik pedig a műszaki rajzzal kapcsolatban az erdőmérnöki karon a 3« és 4-, félévben 3-3 óra gyakorlat van beállítva. A gyakorlattal kapcsolatban azt kivánom megjegyezni, hogy a gyakorlatot mindig megelőzi az előadás, mert valamire építeni kell a gyakorlatot, tehát előadást kell tartani. Azt lehetne mondani, hogy itt van 3 , ebből lehet 1-et előadni. Csakhogy a gyakorlatot általában 2 csoportban tartjuk. Ez tehát annyit jelentene, hogy minden csoport részére ugyanazt az anyagot külön kell előadni. Hogy ez ne legyen, azért a mostani állapotnak is megfelelően vegyünk I óra előadást és Bk- . I
