Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1965.10.27. tanácsülés
9 athat meg senkit sem, mert ezek a többnyire általános érvényű megál- apitások nem zárják ki a hallgatók világnézetében és eszmei arculatuk ^igyéb összetevőiben számos nyugtalanító, negativ jelenség meglétét» Azekre azért kell a figyelmet felhívni, mert ezek a negativ jelenségek mos i kommunista szakemberképzés időszakában jelentkeznek és érvényesülnek, i ha nem figyelünk fel rájuk, hallgatóink zömére is hatást fejthetnek 3Í. E negativ jelenségek forrásainak feltárását és megítélését ifferenciáltan kell elvégezni. A legsúlyosabb és legkirívóbb esetek mint például a társadalmi rendszerünkkel való nyilt szembenállás, a politikai kérdésekben vaué ellenforradalmi magatartás, a polgári ideológia legreakciósabb fóréinak: a nacionalizmusnak, a sovinizmusnak, az antikommunizmusnak, az untiszemi.t izmusnak stb. nyilt hirdetése és vódelmezése mindenképpen ar- ■a enged következtetni, hogy ezeknek mély, társadalomellenes gyökerei /annak. Oserenceére ilyen esetek Egyetemünk életében jó ideje nem fordulnak elő. Bátran állítom, hogy még^esetleges előfordulások esetén is hallgatók túlnyomó többségének egyértelmű elitélését vonnák maguk rfcán. A kevésbé súlyos é.e kevésbé kirívó esetek a hallgatói magatartás általános követelményeitől való eltérésből fakadnak.•Ilyen esetek us jelenségek a hallgatók életében már gyakrabban tapasztalhatók. Sajnos ezeknek a jelenségeknek az elítélését sokszor háttérbe szorítja az szemlélet, amely a hallgató értékét csupán a tanulmányi eredmények és izsgaereélmények alapján méri. A tárgyilagosság ama véleményem kifejtésére kötelez, hogy szerintem ez nem lehet a hallgató megítélésének egyetlen és kizárólagos mércéje. Az Egyetemen eltöltött időszak alatt ugyanis azt tapasztaltam, ogy hallgatóink jelentős hányada nem tanulnakrendezoreeen és folyama- losan, s a kollokviumokon szerzett jögyei többnyire a vizsgaidőszakban ;;yorean felszedett, de ugyanilyen gyorsan elillanó ismeretek tükrözik. :-z annál inkább nyugtalanító, mert a reform során a heti óraszámok csökkenésével növekedett a hallgatók szabadideje, s ennek megfelelően irányosan növekednie kellene a tanulásra fordított időnek is. A hiba .lapvető oka szerintem az, hogy a hallgatók többségének nincs beosztott életrendje, ilyenre nem tanítottuk eddig meg őket. Már pedig enél- iül a hallgató nem végezhet eredményes tanulmányi munkát, s nem válhat Alkalmassá annak a gyakorlatnak a számára sem, amely pontos időbeosztást, az idővel való tervszerű gazdálkodást követeli a szakembertől. Egyetemi hallgatóink világnézete meglehetősen tarka képet mu- ;at annak ellenére, hogy egyetemi éveik alatt rendszeres világnézeti nevelést kapnak, sőt a politikai gazdaságtan, a filozófia és a tudományos szocializmus tárgyainak hallgatása utján a marxieta-rleninista világnézet szervezetszerü oktatásában is részesülnek. Szabad legyen a Lisztéit Egyetemi Tanács figyelmét ezzel kapcsolatban néhány olyan számadatra felhívnom, melyek a közelmúltban végzett felmérés során haliga-
