Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1965.10.27. tanácsülés
felmérés adatai is bizonyítják- hallgatóink túlnyomó többségét a legfőbb kérdésekben a szocializmus ügyével való azonosulás jellemzi. ,A hallgatók nagy része a felszabadulás után, gagy az azt közvetlen megelőző években született. Életükben a szocializmus és annak építése objektiv ténnyé vált. Gondolkodásuknak, magatartásuknak alapvető tartalmát tehát a szocializmus határozza megc Emellett azonban az is megállapitha-có, hogy az ifjúság gondolkodására és szellemi életére erősön hatnak a nem szocialista ideológiák válfajai is, és hogy hallgatóink, gondolkodása problémákkal teli- 5 ~ (tettebb, mint néhány évvel ezelőtt. S megállapít rvánom indokolni: OdSt két tényezővel kilo/ Anélkül, hegy lebecsülném a>_-t a közvetlen tudatformáló hatást és szerepet, amelyet társadalmi életünk szocialistaJellege, demokratizmusa, kollektivizmusa és humanizmusa játszik, anélkül, hogy (•tagadnám azt a tényt, hogy hallgatóink szellemi arculatának formálásáéban az élet szocialista jelenségek dóm." álnak - mégsem ^hallgathatom el, iogy az élet szocialista jelenségeinek hallgatóink világnézetét formáié hatása nem egyértelmű és nem teljes. Ha csak a szocializmus formálná kizárólag a mi hallgatóink szellemi arculatát- akkor Egyetemünk mevelő munkájának csupán igazodnia kellene ahhoz, ana a hallgatókat az LEgyetem falain kívül éric Csakhogy a determináló hatás nem jelent kizárólagosságotö Hallgatóinkat érik olyan hatások is, amelyek retrográd irányba mutatnak, se nemcsak akadályozzák a hallgatók szocialista szemléletének kibonta- Tkozását, hanfhn fékezőleg hatnak az Egyetemen belül folyó nevelő munkádra is. Olyan jelenségekre gondolok például, hogy bizonyos, főleg értelmiségi körökben elharapódzott az anyagiasság, más rétegeknél az ísszmei közöny és bizonytalanság, hogy sokhelyütt csorbát szenved vagy : egyenesen hiányzik az önzetlen társadalmi munka megbecsülése, hogy (közéletünk nem egy fórumán elburjánzik a bürokratizmus és az elvte- □.enség, hogy a párt politikája helyenként liberalizmussá fajul, hogy :a demokratizmus néhol kispolgári tartalmat és értelmezést nyer, hogy vegyeseknél a kötelességek felcserélődnek a jogok kizárólagos hangoztatásával, hogy a szakemberimádat néhol összefér a dilettantizmussal, .hogy néhány üzemben a termelés mennyiségi mutatóinak hajhászása háttérbe szorítja a minőség követelményeit, hogy számos üzemben szemet '.hunynak az iszákos sag s a laza munkafegyelem jelenségei felett, hogy i3 tervidőszak termelési feladatai még mindig sok helyütt hó’ végi és (évvégi hajrával oldódnak meg, hogy a könyvkiadásban, a színházakban, 3® televízióban és a folyóiratokban gyakran közkinccsé válik a kultur- vazemét is. És a felsorolás korántsem teljes.*. Azt hiszem senki sem tagadja, hogy egyetemi hallgatóságunk mentes ezektől a hatásoktól, s hogy egyes hallgatók szellemi életét ezek rá tényezők nagyon is befolyásolják. Ez méginkább növeli nevelőmunkánk fontosságát és hatékonyságának fokozását követeli. Az Egyetemen folyó mevelőmunkánknak ugyanis nemcsak ki kell egészítenie és nemcsak el kell mélyítenie azt a hatást, amelyet a szocialista élet pozitív jelenségei
