Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1965.10.27. tanácsülés

Pintér Ferenc', thnszékvezető egyetemi docensnek

az "Ideológiai irányelvek" hasznosításával kapcsolatos referátuma az Egyetemi Tanács 1965* október hó 27-én tartott ülésén*

Tisztelt Egyetemi Tanácsi

Valamennyiünk előtt ismeretes, hegy az MSZMP Központi zottságának ez óv március 11-i ülése irányelveket fogadott el az eclógiai munka időszerű kérdéseiről és megoldandó feladatairól.

. Irányelvek közzétételük óta megvitatást nyernek a társadalmi élet lamennyi fórumán, valamennyi szervezetében, Így a felsőoktatási in- zményekben is. Az Egyetemi Tanáos mai ülésének feladata az Irányéi- k megvitatása és különösen azoknak a kérdéseknek megtárgyalása, amo— ~ek az Egyetemen folyó oktató és nevelő tevékenységgel kapcsolatosak*

Az Irányelvek megjelentetésével a Központi Bizottság sőserban olyan ideológiai kérdésekre kívánja felhívni a^figyelmet, elyek közvetlenül összefonódnak a szocialista^építés időszerű fela- itaival és magukra vonják a tömegek érdeklődését.^Az Irányelvekben lvetóttkérdések olyan széleskörűek, hogy azoknak általában való meg- tatása e fórumon úgy gondolom nem vezetne célhoz. Mindez azonban nem mtesithet attól, hogy az Irányelvek néhány általános vonására fcl- ■vjam a tisztelt Egyetemi Tanács figyelmét.

Az Irányelveket mindenekelőtt az jellemzi, hogy igen szintén és hűen tükrözi azokat a problémákat, amelyeket egész társa- :imi fejlődésünkkel összefüggésben, mindenekelőtt társadalmunk anyagi szellemi viszonyainak összefüggésében jelentkeznek.

Az Irányelvek második általános jellemzője az, hogy társa Címünk szellemi élete, eszmei arculata helyesen feltárt és reálisan Cllemzett ellentmondásainak megoldására nem nyújt kész recepteket, nem a helyi viszonyokból fakadó mélyebb elemzésre, gondos felmórés- • és a jelentkező ellentmondások legcélravezetőbb módszereinek és Eladatainak meghatározására ösztönzi a gondolkodó fejeket.

S ebből fakad az Irányelvek ama harmadik jellemzője, hogy egyfokú demokratizmust és önállóságot biztosit az általános érvényű, -dinálio jelentőségű, egész társadalmi előrehaladásunk szempontjából ntos ideológiai kérdések megoldási folyamatában.

Végül az Irányelvek negyedik sajátossága abban áll, hogy nenne szereplő és a belőle fakadó feladatokat nem lehet csupán egy— nri megtárgyalás utján hozott határozattal, nem lehet valamiféle ido- ogiai^kampánnyal végrehajtani. Ellenkezőleg: az Irányelvek érvényessé és végrehajtása alapos körültekintést és folyamatosságot köve- ■ az oktató-nevelőmunka szervezésében és tervezésében.