Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968
1965.10.27. tanácsülés
— 6 — Azt mondanám Pintér elvtárssal szemben, aid. megmondta,hogy nem rosszak ezek a számok, hogy mégis nagy eredménynek tartom, ho^y a hallgatók 50 j&-a materialista. Igaz, hogy «jobb lenne, ha mégtöbben lennének, de mit várhatunk lö-20 éves fiatalemberektŐl? Hogy milyen nehéz határozotton állást foglalni bizonyos kérdésekben, arravonatkozóan el kell mondanom, hogy most nemrég volt Mosonmagyaróváron egy Mendel Ünnepség és ott feldicsérfcék Mendelt. Ezelőtt évvel még alaposan más volt a helyzet .Pedig azt nem fiatalemberek mondták. Hát persze, hogy nem várhatjuk, ho y az itt tanuló fiatalembereknek, Liindegyiknek határozott álláspontja legyen.Hiszen azért is vannak itt az Egyetemen, hogy neveljük őket. Elhangzott az, hogy az ideológiai munkát és a társadalmi munkát a hallgatóknak honorálni kell. Szabó Dénes és Pintér elvtárs is megjegyezte. Pintér elvtárs ismertette velünk azt a megállapítást, hogy a hallgatók mintegy 25 ^-a lépett be érdekből a ISZ- be. hem tudom, hogy a két dolog között nincs-e ellentmondás? De igenis meg kell dicsérni a hallgatókat, nemcsak a hibáikat kell me gmondani • A hallgatókkal való érintkezés során, oktató-, nevelőmunkánk közben, rendkívül vigyáznunk kell arra, hogy az oktató a hallgatókkal szemben mindig úgy álljon, mint altit a hallgatók nagyon kritikusan figyelnek és laindenre reagálnak. &z nemcsak az előadás tartalmára, módjára vonatkozik, hanem minőén más emberi, szociális cselekedetere. Tehat szükséges megfelelő póldaadással élni. Szabó Gyula; Hagy örömmel olvastam a meghívóban ezt a on- totf amely az ideológiai irányelvek feldolgozásával kapcsolatos, annal is inkább, mert az elmúlt hét végén tartottunk Debrecenben az agrárfelsőoktatáei intézmények vezetőig párttitkárai számára értekezletet, ahol szintén ezekről a kérdésekről volt szó. káért rom ez számunkra, mert az itt elhangzott beszámolóból is kitűnik, ho^y itt az elmúlt évben elfogadott nevelési terv alapján ennek a kérdésnek a tárgyalása már napirenden volt és olyan előrehaladott állapotban, hogy majdnem a vezetői értekezlettel egyidŐbea ezt a kérdést" adatóickal, helyi vonatkozásokkal, konkrétumokkal alaposan megtűzdelve már itt tárgyalni lehetett. hl szeretném mondani, hogy az egész m.valós kérdése az oktatási reform egyik legfontosabb alkotóeleme, amely az idők folyamán néha jelentőségének nem megfelelő módon háttérbe szorult. A nevelés kérdésében most értünk a döntő fordulathoz. A Párt központi Bizottsága időszerű ideológiai kérdésekről kiadott irányelvei nagymértékben segítenek bennünket. Az Erdészeti és Faipari Egyetem már rendelkezett nevelési tervvel, amely nevelési terv lényegében azokat a vonásokat, azokat a jegyeket magán viselte, amelyekről az ideológiai irányelvek beszélnek. A hazafiságra való nevelés kérdését, a munkászerotetre való nevelés kérdését, de sorolhatnám sorban a téziseket. Ez nem dicsekvés részünkről, csak a tények rögzítése. Meg kell állapitanunk, hogy kari tanácsülésen, egyetemi tanácsülésen nagyon sok vita folyt már a nevelés kérdéséiről. Azonban ezeknek a vitáknak az eredményei nem mindig jutottak el a legalsó szintig, a tanársegédi szintig. Ezzel kapcsolatban a határozati javaslatot én azzal egészítenem ki, hogy az Erdészeti és Faipari Egyetem Tanácsa hivjon össze ebben a kérdésben össz-oktatói értekezletet, ebeket a kérdéseket, amelyek itt felmerültek vitassuk meg időben elrendezve, a fontosságuknak megfelelően, összoktatói értekezleten is.
