Erdészeti és Faipari Egyetem - tanácsülések, 1962-1968

1965.04.23. tanácsülés

az erdőből, o tő mellől o faanyagnak a kiszállítása szeriontjóból, egészen u j követel» n okot jelent, hogyha nem is egészen újat minden tekintetben, de a munka teljes lebonyolítása ozomj>ontjá- ból újat» Nem egyszer fórnak felvetődni vállalaton belül iß feszültségek. Pl» A tő mollől kihozzuk gépesítve a törzsfát szálában, vnigr majdnem szálában, ugyanakkor azonban az ilyen térié czetü munkált leboÉyolifcására alkalKias gépekkel az ágfának a kiemelését, coak úgy tudjuk elvégezni, ha kötelgeljük. A kötegeléssel kapccx>latban pedig nyilvánvaló, hogy további költőéi ok és ráfordítások merül- nck fel, amelyeknek a haszna nem az erdői azdaeágokon belül fog elsősorban realizálódni, hanom a faipari vállalatokon bőiül. Kétségtelen, hogy ez néppil(tíinn~l szempontból előnyt fog jelenteni, de mégsem mindegy. hogy a tiszta jövodelom melyik vállalatnak a kerotoben, mérlegében realizálódik, mórt a dolgozók réssére a vállalat eredményessége alapján fizotik a prémiumot és a nyereségrészesedést.

Nyilvánvaló, hogy igen nagyfokú takarékossá! ra volna szükség a hasai termelésű fán^k a feldolgozásában. tfa az a helyzet, hogy élőfa tömör köbmótőrére, tehát tőre visszaszámítva, a bútor formájában testet öltött fa mindössze 35-40 annak, ami a fa tövön van. Es nagyfokú pazarlás. A tal árékor felhasználás, különösen ha mechanikai mogmuní-álasról van szó, voltakéx>pen a bútorok szabványo- sitáoávai érhető el. Megint egy olyan feladat, amiben nekünk csak köztié lényező szerepünk von. Erre példákat is tudok m ndani. *15- fordul, hogy ft rgn lomhához iák zsámolyt, amely okúméból készült.

Tehát egy olyon fafajból, amelyet eúlyoe devizaaron importálunk és ami kizárólag azért van, mert a rönköknek a hosszúsága és az azokból le hánt ha tó lemeznek a bútorba bedolgozható anyagnak a mó- retei kisebbek annál, mint a rünkhonczúsúg, viszonylag tehát nagymérték: apadók keleti ozik, va y jelentél:télén dől; ói ra használják fel.

be nem ezek a ellenzők. A jellemzőbb nálunk minden esetre az, hogy 3-3*2 köbméter vékony hazai, vat y neoesnyár dorongból elő tudunk nilitani 1 torma rotációs papirt. evesen tudják azonban, hu- y ez az itthon előállított rotációs papír tonnánként tizennégyszer kevesebben vau nekünk , mint hogyha ezt külföldről hozzál; be. Mindent meg kell tehát tennünk a pax>i.riparunk t’ejlooz- tésóórt. a már sokkal nagyobb mértékben állítjuk elő a apir- gyárt iora all;alma8 nyersanyagot, mint ahogy a hazai ax^iriyártó kapacitásunk ezt feldolgozni tudná. Éppen ezért ;>opirfa exportunk van. kokkal inkább jellemzőbb ránk az, hogy kéiagbon számítva 3 c i-oo vastagságtól kezdve a nyárfát rostlemezze dolgozzuk fel.

Négy normál ürköbiaéter vékony nyár, vary füzdorongból, ctb-b6.1 készül egy tömör kübmófcor rootlemes. Viszonylag kicsi értékű nyersanyagból nagyértókü két ^gyártmány vagy főikés agyart :iány.

^zek a jellemzők, ógis azon an látnivaló, hogy az erdőgazdálkodás fejlGGztósG hatékony mértékben me követeli a faipar hatékony fejlesztését, mert nem elóg; csupán megtermelni a nyersanyagot, hae nem gondoskodni kell annak fiazai feldolgozásáról is, illetve a hazai feldolgozásának a mikéntjéről.

Mégagyazer ki kell hangsúlyoznom azt, mivel hogy főhatóságunk erről még külön Írásion is rendelkezett, hojyr ebbon az esztendőben feltétlenül vizsgáljuk felül a kutatónurü ónkra nézve megszabott határidőiét, amit lehet, gyorsítsunk meg, ami nem olyan j lentös, inkább zárjuk le és kapcsoljuk ki a terveinkből.- 10 -