Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1961
1961.02.24. tanácsülés
- 29 azonban mijuden esetre az ilyen nagyobb jelentőségű dolgokat felülvizsgálná, azt esetenként jelölje ki a fii Főiskola igazgatója és természetesen ez lehetőséget ad arra, hgy ne kelljen nekünk 3 vagy lo év múlva mégha lanunk azt, hogy ezt a falat miért ide tettük, miért vetettük kij vagy ode miért tetettünk ajtó, mint ahogy erre sok esetben adódikpélda, sok helyütt. Ilyen nálunk a főiskolán Tudtommal nem fordult elő. legyen ez a bizottság olyan, amely hathatósse- gitséget ad a tanszékvezetőknek, mert a pénzügyi Osztály, ahogy én tapasztaltam, teljes mértékben igyekszik kielégíteni a tanszékek i- gényeit. Szendrey István: Emlékszem még arra az időre, amikor decentralizálva volt a költségvetés. Igen sok fejtörést okozott. Az a pénz, amit a tanszék akpott igy elosztás révén kevés volt, hogy komoly felszerelést vegyünk rajta, arra pedig sok volt, hogy apróságokra költsük. Minden decemberben futkározás volt, hogy költsük el ezt a kis összeget, s meg kell nézni a Kémia Tanszéket, hogy mit fejlődött ez azalatt az idő alatt. Szégyen oda bevezetni idegent. Olyan helyzetben vagyunk, hogy a faipari mérnökhallgatók oktatását sem tudjuk ellátni megfelelőképpen, mert már két óve oktatjuk a hallgatókat, de még nem tudtunk műgyantát szerezni, mert nincs hozzá megfelelő felszerelésünk. De hogyha az állami vezetés nem tudja összpontosítani a beruházást és nem tud nagyobb összeget adni, nem lenne semmi remény, hogy egy korszerű Kémiai Tanszék álljon az erdőmérnök és faipari mérnökhallgatók képzésének rendelkezésére. Mat ö- römmel hallottam, hogy 2509000 Pt beruházással a Kémiai Tanszék rekonstrukciója megtörténik ebben az évben. Cziráki József: A mi tanszékünk esetében is kifogásolták a beruházást. Ha jól tudom 330.000 Pt-ot költöttek a tanszékre, mondjuk egy gépi beszerzés maga közel 15oooo Pt-ba került, igy tényleg nem dudom, ha 15-2o ezer forintot kapunk, hogy azt olyan célszerűen, ^LÓl fel tudtuk-e volna használni. A másik jó tapasztalatom, hogy amit rendeltünk, azt gyakorlatilag meg is kaptuk. Én szerintem ez a módszer prakitkusabb, mint hogy az embernek a feje főjön, hogy itt a pénze és nem tudja elkölteni. Mert sokszor hiába van meg a pénze, nem tudja elkölteni. lem tapasztaltam, hogy rosszindulatu- lag visszautasították volna jogos kérésemet, amit Írásban előterjesztettem. Dr.Mollay János: Én csak egy dolgot szeretnék felhozni. Cziráki elvtárs helyesen mutatott rá, hogy ha pl. a gépberuházási hitelt elosztottuk volna, akkor bizony azt a szovjet exportból kiemelt, rendkívül ügyesen és nagy utánjárással a tanszékvezető által kiemelt 1 db-ot nem tudtuk volx^a beszerezni, ügy lehetett beszerezni, hogy a pénz egy kézben voxt és egyszerre le lehetett rá csapni • Azon aztán most lehet már vitatkozni, hogy miért éppen a Cziráki tanszék kapta meg. Megértettem, hogy ezt a szovjet exportból sikerült kiemelni, hogy itt nem lehet sokat várni és nem lehet sokat gondolkodni és azonnal meg kell rendelni és meg kell szerezni. E- gyébként helytelenül hangzik, állandóan, hogy centrálisztikus. Én nem centralisztikusan kezelem a hiteleket, mint dmmndtam a beszámolóban, engem felülvizsgálnak és megnézik, hogy hogyan gazdálkodom és mit mire költők. Éspedig alaposan megnézik, tételesen, ügy hogy ne tessék azt gondolni^ hogy én ezeket '*centrálisztikusan11 a saját ötletem szerint irfcézem. IS napig tartó általános vizsgálat volt a Terv- és Pénzügyi Osztályon, amikor tételről tételre megnézték a felhasználást. 23
