Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.05. kibővített tanácsülés

10 Az egyetem elvégzése utáni gyakornoki év kérdése nem megoldott és ebben egyetértek Xáldy elvtárssal és általában mindenkivel, aki ezt ilyen formában veti fel és felmerül az a kérdés, bogy egyáltalán .szükség van-e érre. ^n a Sébor professzor elvtárssal egyetértek abban, hogy olyan célt nem tűzhetünk magunk elé, hogy az életbe minden elméleti és gyakorlati kérdésben teljesen kész embert bocsássunk ki. Az élet azt mutatja, hogy a gyakornoki év alatt nem kedvet akpnak a fiatal erdőmérnökök, hanem elkedvetlenednek a pályától. Finnek több oka van. Az első, hogy kevesebb fizetést kapnak. A másik, hogy a jelenlegi feltételek mellett nem tudjuk biztosítani azt, hogy minden egyes hallgató olyan jól képzett, politikailag jól képzett, emberi magatartásában megfelelő felettes mellé kerüljön beosztottnak, aki megkedveltéti vele a pályát és elindítja az élet útján. Én százalékot nem tudok mondani, de^biztos, hogy a kikerültek t bbsége olyan helyzetbe kerül, hogy a- főnöke képzetlenebb, ennek emberileg érthető következménye, hogy utódját látja a beosztottban, tehát nem segíti, hanem nyomja, igy aztán nem* érjük el a kívánt célt.^ Nekem az a véleményem, hogy úgyis 1 éves gyakorlat után kerül ki a mérnök ás gyakorlatilag úgyis tényleges munkát fog végezni, be kell sorolni és meg kell adni a munkájáért járó fizetést. Az már nézetem szerint a főigazgatóságnak lenne problémája, hogy ott, ahol ez ellenőrzötten és bebizonyitottan hasznára válik az illetőnek, két- vagy három gyakornokot osszanak be, hogy itt megkapja az első elindítást: hogyan keli egy üzemet vezetni, milyen problémákkal találkoznak, hogyan kell azokat megoldani. Kézetem szerint ez mar az üzemnek a feladata. '

Szerintem az itteni javaslatok alkalmasak az egyetemen folyó gyakorlati oktatásra. Az egyes tanszékeken már kezdeményezések történtek ezen a területen. A tanműhelyeknek, egyebeknek, gépállomásnak a Főigazgatóság igen szép összegeket biztosított és megvan minden lehetőség arra, hogy azt, ami a mi oktatásunkban bizonyos vonatkozásban hiányzott azt a jövőben pótoljuk, Ezt a lehetőséget ki kell használni, úgy, hogy az illető lássa, el tudja képzelni, hogy. amit elméletben tanult^ az a valóságban hogy néz ki.

Nem okvetlen követelmény, hogy a Főiskoláról kikerülő mérnök tökéletes gépkocsivezető, tökéletes szerelő legyen, de feltétlenül lásson egy motort szétszedve, de feltétlenül lásson egy útépítést menetben, útépítő gépeket működés közben.

* Most még egy kérdésre szeretnék kitérni, ez pedig az eszmei

politikai nevelés az ideológiai kérdés.

Tapasztalatom szerint annak a ténynek, hogy bár a Főiskoláról elméletileg jól képzett mérnökök kerülnek ki, de ennek nem látjuk minden vonalon az eredményét, oka az, hogy eszmei-politikai vonatkozásban nem állnak elég szilárd alapon. Illetéktelen befolyások alá kerülnek, elkedvetlenednek és ezért nem tudják kifejteni azt, amit az objektiv feltételek, származás, stb. alapján feltétlenül megvalósíthatnának. Én úgy gondolom, hogy az anyag itt jó utalásokat tartalmaz és szeretném a Városi és Msgyei Pártbizottság figyelmét felhívni, hogy igen szép hivatásuk, sőt kötelességük is egyben, hogy a megyének egyetlen főiskoláját olyan támogatásban részesítsék, amilyet az megérdemel és érezzék azt, hogy innét Sopronból az egész országnak adjuk az erdőmérnököket és a faipari •mérnököket. Ez óriási segítség lenne, mint ahogy az anya^ utal.is arra, hogytmár történtek ebben a tekintetben kedzeraényezesek, ezeket azonban, ki kellene mélyíteni. A i’Iegyebizottság és a Városi Bizottság - jelenlegi tevékenységét fokozba adjon megbízásokat a