Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960

1960.01.05. kibővített tanácsülés

akkor 1 1/2 év múlva nem kaphat szakmunkáéi képesítést. A főiskola módot ad a fizikai munka megismerésére. A vas- és faipari tanmű­helyekben dolgoznak a hallgatók, a nyári üzemi gyakorlatokon meg­ismerkednek a fizikai munkával. Ezért' célozta a javaslatom is azt, hogy a hallgatók gyakorlati munkát végezzenek^ annak során ismer­jék meg a szakmát, ez pedig csak megfelelő előképzettség esetén lehetséges, Kemky Ernő: A Minisztórium által kiadott irányelvek a gya­korlati munkái 3 csoportba sorolták. Első a tanulmányokat megelő­zd szakmai gyakorlat, második a 8-12 hónapos gyakorlati munka, majd pedig a diplomamunkára is 6 hónapot kívánnak biztosítani. Mivel ezt soknak tartom, azt javasolom, hogy az előkészítő 1 év ne legyen kötelező, hanem csak előnynek számítson a felvétel­nél, Ennek célja ugyanis a fizikai munka megbecsültetése. Nem tartom helyesnek a tanulmányok megszakítását, hanem az V. év után javasolom 1 év gyakorlat bevezetését és ennek befejez­tével a diplomaterv megvédését,. Haracsi Lajos: Amikor az Erdőmérnöki Főiskola Oktatási Bí­zó ttsága^FT^rfszervezete elkészítette ezt a javaslatot, úgy fog­lalt állást a gyakorlati oktatás erősítése érdekében, ho^y 1 éves előgyakorlatot javasolt. Az a szempont vezette a bizottságot és a Főiskola vezetőségét, hogy azért lesz szükséges 1 éves szakmai gya­korlatot beiktatni, mert a rendeletek, javaslatok általában hason­lóképpen foglalnak állást, Mivel az merült fel, hogy vagy előtte, vagy közben szükséges a szakmai gyakorlat, véleményem szerint sok­kal helyesebb és célravezetőbb az előzetes gyakorlat, mert akkor a Főiskolára kerülő fiatal már megismeri az erdőgazdaságot, vagy a faipari üzemet annyira, amennyire az egy érettségizett embertől elvárható. Jobban igyekszik, ha tudja# hogy itteni munkájától is függ a* felvétele. Ha már a felvétel után kerül ki szakmai előgya- korlatra, akkor nyeregben érzi magát, nem fog annyira igyekezni, mint^igy. Ha pedig tapasztalatai alapján visszaretten a nehézsé­gektől, akkor nem jön ide a Főiskolára. De fontos, hogy megismerje a fiatal a szakmáft és tudja, hogy mire vállalkozik akkor, amikor az erdőmérnöki vagy a faipari mérnöki szakmát választja. Véleményem szerint 2-3.év lehallgatása után sem fog a hall­gató az üzem magasabb vezetéséről sokat tudni, mert.még csak elő­tanulmányai vannak, és a tanultakat nem tudja harmóniába hozni. A másik az, hogy az 1 éves szakmai gyakorlat után a hall­gatók már komolyabbak, érettebbek a felsőfokú oktatásra. Nem kell attól tartani, hogy' a fizikai munka elveszi tőlünk a tanulni vá­gyó fiatalságot. Aki valóban hivatásszeretettel készül az erdőmér­nöki vagy faipari mérnöki pályára, az az 1 év eltelte után is visz- sza fog jönni. » - - . , . . .!.<,• • /,' • \ • ’ * öomkuti Elemér: Köztudomású dolog, hogy a faipar rosszul ellátott üzem-mérnökök tekintetében. A könnyűiparon belül 20 üzem­ben csak 14 mérnök van, akik közül majdnem 10 olyan, akinek 5 éves gyakorlata sincs. A faiparban Magyarországon zömmel elavult mód­szerekkel és technológiával dolgoznak és van egy egész sor tisztá­zatlan kérdés, a faipari technológiák terén. Ilyen körülmények kö­zött nem lehet a még tisztázatlan kérdések dolgában helyesen Ítél­ni nem tudó fiatalokat kiküldeni az üzemekbe azzal, hogy ismerjék meg az új technológiákat. Mi*itt a Főiskolán a legfejlettebb tech­nológiákat oktatjuk, de ezek a faipari üzemekben még nem mindenütt valósultak meg. Ezért nem javasolnám kiküldeni a hallgatókat a III. évfolyam után a faipari üzemekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom