Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.01.05. kibővített tanácsülés
A reform célkitűzéseinek megvalósitása érdekében kívánatosnak látszik, hogy az Erdőmérnöki Főiskola, szakitva az eddigi gyakorlattal, merészen és kezdeményezzen nyúljon az oktatás jelenlegi formái mellett olyan oktatási forma bevezetéséhez is, ami újszerűnek látszik és a- mellyel szemben sokak részéről esetleg meghatározott időn át bizonyos aggályoskodás,^óvatosság merülhet fel. Szeretném itt felvetni a tisztelt Főbizottság előtt, hogy az élettel, a gyakorlattal való szorosabb e- gyüttmüködés érdekében kívánatosnak látszik, hogy az Erdőmérnöki Főiskola vizsgálja meg, miként lehetne a tanulmányi Erdőgazdaság egy, esetleg több erdészetében folyó valamennyi erdőgazdasági munkát az Erdőmérnöki Főiskola hallgatóival elvégeztetni. Ez szükség szerint azt kívánja meg, hogy a hallgatók, különösen azok, akik az első év első^ félévére iratkoznak be, ne csak elméleti, és a Főiskola területén végzett gyakorlati képzést kapjanak, hanem mindjárt a Főiskolára történt felvételük után menjenek ki a Tanulmányi Erdőgazdaságba különböző fizikai munkák elvégzésére, természetesen megfelelő ellenőrzés, felügyelet mellett. Példaként mindjárt megemlítem, hogy Bulgáriában az I, éves hallgatók 6 hónapot, vagyis egy teljes félévet az Egyetem tanulmányi erdőgazdaságában dolgoznak. így számos olyan gyakorlati ismeretre tesznek szert, aminek az elméleti megismerése, megértése könnyebbé válik, A mi viszonyaink között kipróbálható, hogy a hallgatók az első félév október hó 30-ig zömmel fizikai munkát vegeznek, pl, minden munkanapon 6 órát dolgoznak, amit reggel 6 órai munkakezdés esetén déli 12 óráig befejezhetnek. Utána 2-3 órás pihenési, tisztálkodási és étkezési időt biztos it anán». 'majd pedig délután 4 órától kezdve este 8 óráig 4 óra elméleti képzésben részesülnének. Október 30-i^ ez esetben természetesen, csak kevés tárgy oktatása jöhetne számításba /heti 20- 24 óra/ mégpedig gondolok itt a matematikára, fizikára és a kémiára. Október hó 30-ig mellőzni kellene pl. a kémia oktatásánál a laboratóriumi gyakorlatokat»amelyeket viszont a fizikai munka befejezése után október 30 után a rendelkezésre álló nagyobb Idő mellett kényelmesen meglehetne oldani. Elképzelhető az is, hogy az egyetemi foglalkozások után vé- geznék^a hallgatók a fizikai munkát. Tehát d.e, oktatás, délután pedig az erdőgazdaságban végzett munka. Lehetne olyan oktatási gyakorlatot is megvalósitani, hogy 3+3- as, illetve 4 + 2-es munkaheteket szerveznénk az I. és II.^évfolyamokon, amiből a hallgatók 3, illetve 4 munkanapon át főiskolai előadásokat és gyakorlatokat látogatnának, mig 2, illetve 3 napon keresztül a Tanulmányi Erdőgazdaság meghatározott termelési ágában fejtedének ki felügyelet mellett fizikai munkát. Ily módon a gyakorlati oktatásnak három formája honosodna meg; mégpedig az első és másodéves hallgatók részére a rendszeres szakmai, fizikai munka; valamennyi évfolyamon a tantárgyi gyakorlatok 3-4 nap időtartammal, az előadások keretében hallottak, gyakorlati körülmények közötti megismerésére, valamint az üzemi termelési gyakorlatok, 2-3 hét időtartammal, több kapcsolódó szaktárgy együttes külső gyakorlatai formájában. Ezeken túlmenően a felsőbb évfolyamokon továbbra is kötelező maradna a nyári 1 hónapos üzemi gyakorlat különböző erdőgazdaságokban, ill. faipari üzemekben. Ezekkel a problémákkal kapcsolatosan felmerül tökbek között az a kérdés is, hogy szükséges-e a Főiskolánkon valamennyi évfolyam részére azonos időponttal kezdeni az oktatási évet, azonos nappal befejezni azt, azonos időre tervezni a vizsgahónapokat? Nyilvánvalóan nem szükséges. Viszont, ha ezt a kötöttséget nem érezzük a hátunk mögött, eb- 6 -
