Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
7 Tisztelt Főiskolai Tanács! Som tekintheti véletlennek» hogy a Szovjetunióban és a néni de» mokratikus arcaárokban történelmi ssenpontból egy időben kerülnek ns» pirendr© az iskola gyökeres megreformálásának kérdéséi. A szocialista társadalom fejlődésének ui. objektiv szikeéglete, hogy az iskola köze» lebb kerüljön az élethez» hogy a tanulói? jus..got leglényegesebb társa» dalai kötelezettségére» a termelés számára felkészítse» előkészítse. Az Iskola gyökeres reformja nélkül' ma már nera lehet sokoldalúan képzett embereket nevelni. Vonatkozik ez az Erdimámökl FőiSkoléxa is, Ez ma már társadalmi szükséglet és ha más»aáo szinten is» de a Szovjetunióban és a aopi demokratikus országokban egyaránt jelentkező szűk* ságiét, Megállapítható az is, hogy valamennyi népi demokratikus ország reformtörekvésében, Így a ml reform elgondolásaikban is három ismert célkitűzés közöse» szerepel, mégpedig az iskoláknak az lathoz való közelit ^co, a műveltségi színvonal emelése, a szocialista világn ézet uralkodóvá tétele vagy elmélyítése. Kérdés» hogy nem uásoltuk-e az iskolareform téziseit a szovjet s illetve más népi demokratikus országokban megválóéitott vagy megvalósítás alatt állé reformokról? Basel kapcsolatosan tudnunk kell azt* hogy az oktatás reformja az egész világon probléma, Még azokban a fiatal ázsiai, afrikai országokban is, amelyek alig néjány éve nyerték ©1 függetlenségüket, az idei oktatási évt 1 kezdve bizonyos, kisebb- nagyobb változásokat előidéző oktatási reformokat vezetnek be. Ami Magyarországot illeti, itt már 1953-tól kezdve foglalkoznak illetékes szerveink a közoktatásügy megreformálásával, az erre vonatkozó gyakorlati intézkedések kidolgozásával. Mindenki számára ismeretes, hogy az iskolareform aktuálissá vált többek között azért le, mert a tanuló- ifjúság sok vonatkozásban túl van terhelve, amit az oktatással közelebbről ismerős- dolgozók jól tudnak, bizonyos problémák varrnak az érettségizett tanulok elhelyezkedésével. aurikábaállásával kapcsolatosan is, vagyis a gimnáziumok perspektívájával kapcsolatosan, valamint isieretes az is, hegy lényegesen változott a helyzet a horti- korszak időszakához képest* hiszen a gimnáziumokba jelenthez", illetve odajáró tanulók száma aogh ronszorozédott, de ez vonatkozik az egyetemi * főiskolai hallgatok. s zására ée összetételére is, Uj ?"is* kolsík, uj fakutúsok alakultak etb. Az oktatás és o termelőmunka ösnsekapesolásának szükségességét illet"en az el bbi motívumok merülnek fel« 1, A fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbségek megszüntetésére való törekvés. i, A személyiség sokoldalú kiformálásának elősegítése. 3. Az egyoldalúan, főleg elméleti profillal rendelkező iskolák t elhaladása, 4. A munkásősztdlynak, nlnt a társadalom legfejlettebb osztályának nevelőhatácát fokozottabb mértékben biztosítani. 5* Gondoskodás a fels ’bbfolru továbbtanulásba be nm kapcsolódott fiatalokról, az eddiginél fokozottabb mértékben. 49