Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
- 15 dese teszi szükségessé, hogy ezt a technikusi, tsnát középkáderi szintet ne úgy képezzük, mint eddig, tehát ne az ipari isrolák, technikumok színvonalán, hanem annál magasabban. Itt talán 1 íhetne alkalmazni a intár elvtárs felszólalásában hallottakat, tehát azt, ho^y ez a felsőfokú ipari képzés olyan képzés lesz, ahol a végrehajtó szerep szempontjából szU séges tudnivalókat sajátítják el, a technikumnál magasabb szinten a hallgatók. Másrészt viszont a gimnáziumokban is 1 ~hetőség nyilik arra, hogy nem szakmai képzést kapva, hanem szakmai előképzést, aminek a lényege az, hogy évenként néhány területet nngism rve, a tanulók választani tudjanak, hogy milyen irányban akarnak tov'bb dolgozni, akarják magukat tovább képezni, tehát az él thivatásuk'kialakításához segíti 5k?t. ; / A szakközépiskola viszont egyetlen profilt válás t, és ebben a profilban szakmunkássá képezi a hallgatót, tehát, aki elhatározza, hogy ebben vagy abban a szakmában szakmunkássá képezi magát, az .egy iskolán belül loh tőséget kap arra, hogy ebben az irányban megfelelő képzettséget szerezzen. Az egyik iskola a másiknak a tantervét alapul veszi, és a saját tantervének kidolgozásánál abból indul ki, hogy mit végzett az lőző iskolfaj. Sót, szeretném megemlíteni, hogy itten a tézisek között szerepel, hogy az ismétlődések kiküszöbölése érdekében..a tantervek úgy állitandók Össze, hogy meghatározott tudás birtokában lép át a tanuló egységes iskolatípusból a magasabb iskolatípusba, ahol egy meghatározott tudás birtokában folytatják további tanulmányaikat. Persze, nem valószínű, hogy n m lesznek zökkenők és n m lesznek problémák. Minden esetre úgy látszik, hogy igen alaposan, megfontoltan, széles rétegek bevonásival készül ez a reform, igy várható, hogy azt a célt, amit sléj-? t ztek, ha nem i.3 100 j-osan, de lényegében be fogja váltani, ín nagyon egyetértek azzal, amit dr.Sébor elvtár* mondott az- . zal kapcsolat osan, hogy az oktatókat la k:ll nevelni.^En ágy gondolom, hogy ennek as iskola reformnak egyik sarkalatos problémája, középiskolai és egyetemi szinten is, az oktatók problémája, legyen azszak- aai vagy világnézeti természetű probléma. Nem lohet úgy oktatni, ha az ember ezt mond és mást érez. Ezen a téren, különösen* a középiskoláknál nagyon nehéz lesz sz iskola reform által a befejezett szocializmust feltételező oktatási menet mellett oktatni olyanoknak, akik a dialektikus materializmust illetően problémákkal küzdenek. Káldy elvtárs ú ;,y érzem válás t kapott Balázs elvtárs hozzászé-v lásábol, Bcldi elvtirs úgy érzem szint ín kapott választ a kérdésére. a példa, amit dr.Pantos elvtárs mondott, kiválóan aláhúzza a gyakorlati oktatás jelentőségét, azoknak a jó eszü, kiváló tehetségű fiataloknak az esetében, akik i y közelebb kerülnek az élethez, a gyakorlathoz, úgy érezzük, hasonló eredményeket fog kiváltani. Dr.haracei elvtárs felemlítette, hogy helyes volna, ha a felvételi vizsgák megmaradnának. Itt szeretném megemlíteni, BQ0 a t — zisek szerint a felsőfokú ipariskolákba történő felvételeknél is be kívánják vezetni a felvételi vizsgákat, nyilvánvaló, hogy ezek után az egyetemeken, főiskolákon Í3 megmarad a felvételi vizsgakötelezettség* Befejteséaül csak annyit, hogy én így érzem, elé • termékeny volt ez a megbeszélésünk, és ha másban nem, egyetérthetünk aoban, hogy az iskola reform bizonyos szükségességből táplálkozva, újat fog hozni az oktatási rendszerünkbe, újat fog hozni a mi főiskolánk életebe is, a- zonban a bő hozzászólások azt bizonyítják, hogy ni igényeljük is az sbben való aktiv részvételt, Ó3 a magunk területén, a.likőr konkrét^ formában arra szükség lesz, javaslatokkal szolgálunk ahhoz, hogy főiskolánkon az oktató munka magasabb színvonalon áa jobban folyhasson.
