Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.14. kibővített tanácsülés
- 13 A ködnének. szakközépiskolák egy-egy üzemhez, intézményhez kapcsolódva mü- !5z a szakmunkásképzés egyik formája. A másik forma az ipari tanulók képzése. Az ipari tanulóiskolákba a 8 általános elvégzése után kerülnek a fiatalok, miután egy bizonyos üzemmel szerződést kötöttek, amely 3 évre szól ás ezek a fiatalok 3 hónapos elméleti és 9 hónapos fizikai munka végzésével szerzik meg a szak- munká3i képesítést, plusz még dijazást is kapnak, A fiatalokkal szakmunkások foglalkoznak, tanítják őket, akik ezért külön dijazást kapnak. Az erre vonatkozó rendelet már ki is ment. A másik forma az ezüstkalászos tanfolyam lesz. Ez lesz véleményem szerint a fő formája a szakmunkás képzésnek. Szék a tanfolyamok 2 évesek voltak, é3 általános képzés folyt, most szakosított képzős fog folyni és ahhoz, hogy ezek az emberek megkapják a szakmunkasi képesítést, még 1 éves szakmunkás! anyagot kell elvégezniük. A másik probléma az irányítás kérdése, A középfokú oktatásnál ez már ki van dolgozva, de hogy a felsőfokú oktatásban ez hogyan lesz megoldva, ahhoz egyelőre még nem tudok hozzászólni, mert az ezután kerül kidolgozásra. Problémaként merült fel még a gyakorlati oktatás kérdése. Bármilyen oktatási formáról lesz is szó, a gyakorlati oktatás úgy lesz eredményes, hogy a tangazdaságokat hozzákapcsoljuk az intézményhez. Csak igy lehet megvalósítani a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételeket. Néhány szóban kívánok még a levelező oktatással foglalkozni. Nem volna helyes egyszerűen azt mondani, hogy az eddig kialakult for- ;i k tökéletesek. Nem. Tökéletesíteni kell a levelező oktatás formáját, és amit Sébor elvtárs ezzel kapcsolatban elmondott, az valóban helytálló. Sajnos, az üzemek nem éreznek túlzott felelősséget azokért az emberekért, ^akiket levelező oktatásra küldenek. Amikor javasolni kell őket levelező oktatásra, azt megteszik, de a tanulás lehetőségét sok esetben nem biztosítják. Meg kell keresni a lehetőségét a mák, hogy melyek azok a módszerek,^ amelyekkel a levelező oktatást tökéletesíthetjük, és az erre vonatkozó javaslatokat szívesen fogadjuk, mert jelonleg tany- lag az a helyzet, ho,y a levelező hallgatók nem állnak azon a szinten, ahol a nappali hallgatók. Káldy elvtárs felvetette az oktatásban mutatkozó visszásságokat, hogy az egyik oktatási forma nincs tekintettel a másikra. Én azt vettem ki az irányelvekből, hogy az a céljuk, hogy az oktatásban mutatkozó zsákutcákat felszámolja. Célunk az, hogy az általános iskolát mindenki elvégezze, és ma már az irányelvek célkitűzései is ezt kívánnék megvalósítani - hogy mindenki, akinek megvannak a képességei, továbbtanulhasson. hzekot a gondolatokat szerettem volna elmondani, ho^y jobban m «valósítsuk az irányelvek célkitűzéseit. Az irányelvek rne^ nem dogmák, azért bocsátjuk őket vitára,, hogy hasznos javaslatokkal minél tökéletesebb megoldást tudjunk találni. Dr.Haracai baloa: Engedjék m ;g, hogy ezekhez az irányelvekhez általános szempontból szóljak hozzá, ölőször le szeretném szögezni azt, hogy az irányelvakn;k legfőbb c'Ikitüzése, hogy az élethez közelebb hozza a hallgatókat, az eddiginél jobban az életre neveljük a hallgatókat. A másik célja pedig az, hogy megkönnyítse a hallgatóknak az ismeretek m gszerzését. Helyeslem Béldi elvtár3nak azt a megjegyzését, hogy az anyagot olyan méretűre kell szabni, hogy azt a tanulok meg is tudják tanulni. Helyes tehát az oktatási reformnak az a törekvése, hogy szüntessük mg a tanulók túlterhelését.
