Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.10.07. tanácsülés
2' cen éltek és tanultak elcsodálkoznak azon a pontos s hitelt? érdemlő leiráson ami ebben a munkában van lefektetve. Szép magyarsággal élvezetesen adja elő mondanivalóját. Az egyes részek között semmi ellentét. Az események gördülékeny leirása mind-mind bámulatba ejtő. Meg kell itt jegyezni, hogy nevezett Vas-megyei felsőlövői most /Obersützen/ német szülők gyermeke. Budapesten végezte középiskolai tanulmányait, onnan Selmecre került s utána már csak mintegy 1 évet töltött a magyar erdők szolgálatában s onnan került Bossznia-Hercegovinába allami szolgálatba, ahol rövidesen erdőigazgatói pozícióba emelkedett. Mint jeles erdomérnök az erdők feltárásával és a fa kitermelésével kapcsolatban kiemelkedő műszaki munkát végzett. Onnan átkerült Zágrábbá s a két világháború közötti időben Németországba és jelenleg is Pfalzban él leányának családjában. Ezt csupán azért tartottam érdemesnek megemlítenij hogy a magyarnyelv gyakorlására kevés alkalma volt és ennek dacara is o- lyan szép magyarsággal irta meg munkáját. Bámulatos memoriáju és felkészültségű ember, aki 70 éves távlatból ofu, precizitással és történelmi hűséggel tudta gondolatait kifejezni. Nem feladatom a munkáját birálni, csak legyen szabad felhivnl a figyelmet, hogy tulajdonképen jóiról is ir. Leírja a 3 év akadémiai élet történetét. Mindenekelőtt megemlékezik minden év előadásának kezdetéről, az előadások lefolyásáról s az illető év tananyagáról. S ezzel kapcsolatban megemlékezik tanárairól, akikről olyan élethü képet fest, hogy különösen elragadtatja azokat, akik ezeket a tanárokat személyesen ismerték: lés akiknek ezek szintén tanáraik voltak. Megemlékezik a minden évben megtartott sporteseményekről és az ottani sportclub sportversenyiről. Megemlékezik az ifjúság társadalmi életéről, ezzel kapcsolatban sok kedves diákélményről. Részletesen foglalkozik a hagyományos selmeci diákélettel. Ezekből mindenütt kic«endül a szoros közösségi élet és annak megbecsülése. Leírja teljes részletességgel az ő idejében tartott 4 nagy tanulmányút történetét. Talál ebben a munkában élvezetes olvasnivalót az öreg selmeci diák, de a fiatal is s talájfr benne igen sokat a mai fiatalságunk. Ezek miatt közkincsá kellene tenni ezt a munkát. Addig is mig más lehetőség nincs,a könyvtárban nyerne elhelyezést,ami áltál az érdeklődők számára hozzáférhetővé lenne téve. Nagyon kivánatos lenne ha az Erdőmérnöki Főiskola Közleményei c. folyóiratban ismertetnék, méltatnák és egyben a figyelmet felhívnák erre a munkára. Kivánatos lenne ha Főiskolánk ifjúsága is hozzájutna ennek olvasásához annál is inkább, mert bennük él a selmeci hagyományok iránti érdeklődés ás ez évről-évre valami formában mindig megjelenik náluk. Ifjúságunk szereti és gyakorolja is a régi hagyományokat haladó szellemben. A szóban lévő “Selmeci diákélet” egy kiinduló alap volna ennek mikénti tovább életbentartásához, haladószellemben való fejlesztéséhez. Tagadhatatlan, hogy egy 70 évvel ezelőttiM- donek*a mai időre való kivetítésében nem minden*korszerű és időszerű, de igenis vannak benne elég szép számmal értékes gyöngyszemek ás azokat kell közkincsé tenni. Ha mást nem tanul meg belőle fia-