Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.03.15. tanácsülés
- 15 és 8-an, lo-en is jöttek egyszerre. Sok volt az elégséges, sok volt a busás, filozófiából £,4 az átlag, felmértük, hogy mit tudunk tenni. A legfontosabb az, hogy a konferenciákon a maximumot tudjak adni, filozófia terén is többet tudjunk velük foglalkozni. Szemináriumokra, vitákra nem kerülhetett sor. A számonkérés felkészülés hiányában elmaradt. Azon a pár órán tölcsérrel akartunk minél többet a fejükbe tölteni. Hasonló problémáink vannak, mint a többi tanszéknek. A rendes hallgató nál nem voltak ilyen problémáink. Kirívó magatartásra nem került sor. Csoportonként 4-5 ember szívvel-lélekkel foglalkozik ezzel a tárgy- gyal, mindenki a vizsgára jól felkészülve jött el, tárgyunkkal kapcsolatban passzivitást nem tapasztaltunk egyetlen évfolyamon sem. Strausz József: A főiskolai Pártbizottság foglalkozott az 1. félév -tanulmányi eredményeinek a kiértékelésével. ' £zen az értékelésen kitértünk például a munkás-paraszt hallgatók előmenetelének vizsgálatára is. láegállapitóst nyert, hogy á munkás-paraszt fiatalok tanulmányi előmenetel tekintetében nem maradnak le az értelmiségi, alkalmazott és egyéb származású hallgatók mögött. ;'s ezt fontos kihangsúlyozni éppen azért, mert általában az oktatók között többször is elhangzik az a kérdés, hogy miért erőszakoljuk a munkás-paraszt felvételeket bizonyos százalékban, mikor az értelmiségi, vagy alkalmazotti származásúak a felvételi vizsgán jobb pont arányszámot értek el. Ha ezt megvizsgáljuk jelenleg áe ö&szehesonlitjuk az előző években tapasztaltakkal, akkor nyilván komoly előrehaladás látható. 'Emlékezzünk vissza, hogy néhány éve még külön tanulóköröket szerveztünk a diákotthonban munkás-paraszt hallgatóink részére, ahol például I. éven matematikából a tanársegédek komoly el'készitjt adtak ezeknek a hallgatóknak. «Jelenleg semmi ilyen előkészítő a munkás—paraszt hallgatóknak nem volt. ippen ezért szükségesnek tartom ezt kihangsúlyozni, hogy annak ellenére, hogy ilyen külön képzést számukra nem adtun/t, mégetnce komoly eltérés a többi származású nallgató Tanulmányi eredményéhez viszonyítva. Ami eltérés még minőig van, az az elégtelen vizsgák abszolút számát tekintve az első évfolyamon van. he mondom az átlag nem rosszabb, csak az elégtelen vizsgát elértek abszolút számát illetőleg van. A koüLégiumoan, a lakócsoporton belül a KI^Z tagok adjanak segítséget ezeknek az emhereknek. A jöbőben többet kell foglalkozni a hallgatók nevelésével, hogy a hallgatók sokkal bensőségesebben tegyék magukévá a tanulmányokat. Tapasztalnunk kell, hogy a hallgatók a szorgalmi időben, tehát a félév folyamán elég sokat töltenek szórakozással és minden más olyan dologgal, ami nem a főiskolához tartozik. Különösen a félév elején tanulásról nem igen volt szó, inkább másról, egy kis lustálkodás, sátálás, és igy tovább. Bitkán látni, hogy a hallgató megjelenik a tanszéken, pedig már több tanszéken biztosítottunk gyakorló szobát, ahol módjukban van a szaktanszék tárgyaival behatóbban foglalkozni. Neosak azt vegyék át, ami a jegyzetben van. Tehát ilyen vonatkozású nevelŐ- muíikára volna szükség ahhoz, hogy még jobb tanulmányi eredményeket
