Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1960
1960.01.05. kibővített tanácsülés
elvben az, hogy fizikai raunkát la végezzen a fiatalember, mielőtt a Főiskolára kerül, hogy megtanulja a fizikai munkái és a fizikai munkást megbecsülni* ^z a fizikai munka nem feltétlenül szakmai előgya- korlat* Kizárt dolog, hogy az érettségizett fiatalember az tízamben eltöltött 1 év alatt az egészen hozzávetőleges dolgoktól eltekintve, bármely közelebbi betekintést kapjon az erdőgazdasági dolgokról* A f^isKola ne® teheti kötelezővé azt, hogy egyre nagyobb arányban legyenek az 1* évesek között olyanok, akik előzőleg fizikai munkában részt vettek, mert igy egyedül marad az országban, hiszen a. többi egyetemén ez a kényszer nem áll fenn* Tehát a fizikai munka kötelezővé tételének javaslatát csak ágy adhatja a ?őia óla, hogyha ez általános lesz az egész országban* Hivatkozom a népszabadságra, amely napilapban egész vita alakult ki a munkás és paraszt fiataloknak az egyetemre való jelentkezésével kapcsolatban, az egyetemi tanulmányi idő túlságosan hosszú. Ha az érettségizett fiatalember elmegy ipari tanulónak, az 23 éves korában már kész ember, túl van már a katonai szolgálaton is és kát- háromszorosát keresi, mint a diplomás ember, A fizikai munkával növeljük a tanulmányi időt, korosabbak lesznek a fiatalok, amikor kikerülnek a termelő munkába és 15-20 éven keresztül anyagi tekintetben is hátrányban vannak azokkal szemben, akik fizikai munkában maradtak* Javaslatom az, hogy a fizikai munkát végzetteket rászeoitsük előnyben, de addig, amig országos irányelvvé nem leaz, maga a Főiskola ne vállalja azt, hogy kötelezővé teszi a felvétel előtti fizikai munkát még a felveendők 504-ánál sem. Több felszólalás hangzott el arravonatko- zóan, ho^y a gyakornoki idő nem felel meg a követelményeknek. Véleményem az, hogy meg kell vizsgálnunk ezt & kérdést, hogy a gyakornoki idő alatt kéazitse-e el a fiatalember a diplomatervét és a gyakornoki idő után védje-e azt meg* Ez utóbbi esetben birtokában leaz mindazoknak az ismereteknek, amelyek a 4i.lómatérv összeállításához a részére szükséges. Felvetődik az a kérdés, hogy a IV. évesek az év lehallgatása után kapják meg a feladatot és Az ?. év lehallgatása után 3-4 hónappal védjék meg. Ha a Főiskola azt hiszi, ho y az V. év felesleges, akkor választhatja ezt az út&t, de ha úgy érzi, hogy az X V, évre szükség van, akkor nem adhatja'ki előre a feladatot, mert a hallgató nem foghat hozzá a dlpjomaterv elkészítéséhez addig, amig az erdőmérnöki vagy faipari .mérnöki tudományok birtokában nincs, A hall ató akkor van az ismerétek birtokában, amikor az V. év utolsó óráját is lehallgatta, Azen kívül általános probléma a javadalmazás kérdése is. Ez nemcsak az erdőmérnökök vonatkozásában áll fenn* Természetes, hogy az 1.100 és 1,300 Ft közötti fizetés kevés. De ez nemcsak az erdőmérnökök részére, hanem országos viszonylatban általánosan rendezendő probléma* Keresztesi Sálat Az itt vitatott kérdésnek az a lényege, hogy /álkor legyen a hált Istóknak az 1 Svos szakmái gyakorlata beiktatva. Az előzetes szakmai gyakorlatra vonatkozóan addig kétféle gyakorlat alakult ki: az egyik az Erdészeti Technikumon, a aáeik az rdőmérnöki Főiskolán. Arai a technikumban kialakult, az jó, ami a Főiskolán kialakult, az rossz* Ha a Főiskolára valakit nem vettek fel felvételi vizs :én, mert nem volt megfelelő a felkészültsége, vagy abból a származási kategóriából már többet nem lehetett felvenni, akkor azt tanácsolták neki, hogy menjen el dolgozni és e következő évben jelentkezzék ismét felvételre. Akiket elutasítottak, azok 1-2 év* múlva jelentkeznek újra és rendszerint felveszik őket, izekből adódik az a szaat, amelyre áz anyagban hivatkozás történik* A technikumban ne® az történik. Ott felveszik a hallgatókat és ez után mennek ki az-erdőgazdaságokba szakmai gyakorlatra, és ha megfelelő véleményt ad róluk az Üzen, ahol dolgoztak, akkor megkezdhetik tanulmányaikat a technikumban, szerintem ez a helyesebb módszer. — _
