Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959
1959.04.14. tanácsülés
Haracsi Lajos: Tisztelt Tanács! Ebben a 7.§-ban olyan kritérium is van, amelyet Szilágyi dolgozata kielégit, viszont olyan is, amit nem elégit ki. A szabályzat szerint a dolgozatnak olyannak kell lennie, amelyből kitűnik, hogy a jelölt a választott tudomány- szakot önállóan művelni tudja: tehát nemcsak mások véleményét állította össze, hanem a kutatás módszereit maga is alkalmazni tudja. A természettudományok körében nemcsak irodalmi adatok alapján kell a disszertációt elkészíteni. Szilágyi disszertációjában felsorol 700 dolgozatot. Azonban nemcsak az azókban foglaltakat kell felhasználni, hanem önálló megfigyelésekre támaszkodó eredményekről is számot kellett volna adnia. Ez, ahogy ő összeállította, természettudományi vonatkozásban nem elegendő. Állításait pár példával kellett volna alátámasztani és elmondani, hogy ezeket igy és igy tudja felhasználni, beleilleszteni a rendszerébe. Véleményem szerint azonban az sem engedhető meg, hogy egy disszertáció ilyen terjedelmes legyen. Mi lesz, ha egy évben 20-an adnak be ilyen terjedelmes munkát? °ok olyan dologgal foglalkozik, ami nem tartozik szorosan a tárgyhoz és az első 120 oldal tulaj-' dórképpen bevezető, ahogy Nemky professzor is megállapitotta. Régebben szokásos volt és én most is helyesnek tartanám, hogy mielőtt valaki egy disszertáció témát választ, elmenjen az illető egyetem megfelelő tanszékére és az illető tanszék, vagy tanszékek vezetőivel megtárgyalja a dolgot. Ez persze nincs benn a szabályzatban, de jól bevált gyakorlat, ^z nem azt jelenti, hogy vaskalaposak vagyunk, vagy hogy az illető önállóságát csorbítani akarjuk, de mindenképpen hasznos, ha az illető tájékozódik, hogy jó lesz-e a választott téma és milyen módszerek alapján készitse el a dolgozatát. Ezzel sok munkát takaríthat meg a dolgozat készítője is, meg az érdekelt egyetem is. Egyébként a dolgozatból jól kivehető volt, hogy Knapp rendszere szerint dolgozik. Magyar János: Szándékosan nem sietek a tanácsülés vezetésével, mert mint felolvastam, az elfogadás vagy el nem fogadás tényének messzemenő következményei vannak a disszertációt benyújtóra nézve, és minthogy a Tanács tagjai a mai tanácsülésünkön első Ízben foglalkoznak ilyen kérdéssel, jól meg kell fontolnunk a dolgot és helyes állásfoglalást kell kialakítanunk. Winkler Oszkár: Nem vagyok erdész és nem vagyok biológus, tehát szakmai területen nincs jogom a kérdéshez szólni, csak elvi^ kérdésként szeretnék hozzászólni, mint ahogy Neuwirth kolléga kívánta tisztázni a dolgot. Kétségtelen igen nagy és alapos munka eredménye lehet az a 300 oldal, amelyet Szilágyi László disszertációja felölel. Az is igaz viszont, hogy kapcsolatot kellett volna teremtenie az érdekelt tanszék professzorával éppen a technikai részletek megbeszélése céljából, ^kkor nem fordulhatott volna elő, hogy 120 oldalas, általános dolgokat tárgyaló bevezetést ir. A bírálatokból kitűnik, hogy a dolgozat önálló kutatásokat is tartalmaz. Nem lehetne-e úgy kezdeni, hogy egyes részeket elhagyni és csak azt a részt bírálni, amely önálló kutatási terület és önálló megállapításokat tartalmaz, még akkor is, ha olyan megállapításokat tartalmaz, amit a birálók nem fogadnak el, vagy nem osztanak. Ha most nem fogadjuk el a disszertációt, az egy évre veti vissza, pedig egy ilyen témakör irodalmát távolról sem egyszerű áttanulmányozni és egy disszertációt összeállítani komoly munkát jelent és rengeteg időt igényel, ^zért tartom helyesnek Neuwirth professzor javaslatát, hogy tisztázzuk azt az elvi kérdést, ho^y mit várunk egy disszertációtól. Mégegyszer hangsúlyozom, hogy en tisztán elvi síkon kívántam hozzászólni.- 5 r