Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959

1959.01.30. tanácsülés

- 3 2,/ ügyes tanszékeken kevesebb as oktatói mint amennyire a tanszéki munkai »latiatok megold vsához szükség volna, azort nehéz megvalósítani a programban szereplő 11 pontot.

á következőkben a javaslathoz csupán aru-yit kívánok hozzátoani, hogy a 3«punt alatt a k, oldalon javasolja a tervezet, hogy az erdővédelem tani és er elő telepítés tani tanszék tartson vitaülést, awelyre a tanszékeket meghívj a. Szerintem egy biológiai és egy műszaki tanszéket kellene venni, iiasa volna srtéktolan fliegiamermednl a feltárással kapcsolatos problémákkal.

Ugyanitt az 5, pontnál egy kicsit sok volna annyi tanszéknek az előadásit látogatni. '-'agyar j áaos: lessek élni a kritizáló» lene tőségé vei.

íankotál Gábor; A segtidoktatók önálló kutató munkájához szeretnék hozzészólai. Wreni3ny3ia szerint jó az, ha a segedoktatók önállóan is kutatnak* <1® tutijuk azt, hogy Oüsk avkor megy előre « dolog, ha cumak a szekérnek egy egész kollektíva voti neki a vállát, mert sokoldalú és 8okiéle munka szükséges ahuoz, hogy a kutatómunkát elére vigyük, önnek a isimérostit éppen ebben e hónapban végeztük el a tanszéki segtidokta- tó&kal és kiválasztottunk egy témát, amelynek a kidolgozásához • ha nem akarjuk évtizedekre elhúzni - mindnyájun* munkájára szükség van.

Úgy nódűsiteaám ezt a javaslatot, hogy az önálló kutatómunka csak aay- nylban és olyanoknál szorgalmaz autó, okik önálló kutató készséggel rendelkeznek os a téma jellegénél, méreteinél ©s technológiájánál fogva remény van arra, hegy egy kollektíva közreműködése nélkül is előbbre jut, máskülönben szétfergáesolótiik a tanszéki kollektíva ereje ás nem jutnak eredményhez. lia gazdasági erőink szűkösek, ceö keatsük a kutató témák számát és koncentráljuk az erőinket, különösen műszaki vonalon fontos ez, mert ott a kutatáshoz nagy összegek szükségesek,

Inemky professzor felvetésével kapcsolatban, a mi tanszékünk e*i- vesen vállalná egy vitaülés megi©naozóstit, olyan tárgykörből gondolnák ennek az ülésnek, a me gr ende zó sót, amely az erdőgazdálkodás többi ágát is érinti és érdekli, ez pedig a közelítés problémája, á tavasz folyamán terepbejárással egybekötött, vagy vetitettképes előadóét tartanánk,

Szabó uénee: pontosan egyezik a eóleményeia pankotei kolléga véleményével a isegtibfoktatók önálló kutatómunkáját illetően, két esetben indokolt az önálló kutatómunka; e^ik esetben ekkor, ha az oktató kandidátusi fokozat ©Ínyerősár© törekszik, másik esetben pedig ha olyan jellegű dologról van szó, ami népgazdaságilag rendkívül fontos, ilyen esetben nem volna célszerű nem helyet auni Önálló kutatásnak, egyébként ahogy gazdasági erővel és személyzettel állunk, önálló kutatótómák kiadására törekedni m& aég maximalista törekvésnek látszik.

Hely©ebiteái kívánom, amit x.emky professzor elvtárs mondott, vannak olyan tanszékek, ahol nemhogy csak egy segótioktató van, de egy sinks,"mint például az én tanszékemen.

a másik dolog, amihez hozzá születnék szállá, a „elöntés égess váza. i,s oktatói munkát kát ssinHm látom* oktatás és kutatás, ha a kutatómunkát előtérbe helyezzük, leegyszerűsödik az oktatók továbbképzésének a problémája, mert beleolvad a kutatómunkába. <* főiskola kutató ianácsa beszámoltathatja a tanszéküket a végzett kutatómunkáról, kivel a tanszéki kutatómunkát általában a tanszékvezető vezeti, ő számol be és ezáltal kialakulhat egy olyan továbbképzési folyamat, amely ezoros kapcsolatban van a gyakorlattal és a tudomány fejlődésével, szóltál minden tanszék minden oktatója tudomást szerezhet a többi vanszwk munkájáról, eredményeiról. heg nell „egyeznem, hogy erre a tanácsra ós erre a auíikaprograíQX& szükség van. alakitsuk meg a kutatási Tanácsot Haracai professzor elnöklete alatt, ez a tanács dolgozzon ki egy p*og- " ' ::; ■■ ' ' ' V