Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1959

1959.12.02. rendkívüli, kibővített tanácsülés

- 13 A sopronkövesdi TSZ tagokkal vitáznunk kell, mert pl. 13 va- vagon burgonyát kiosztottak a tagok között és ugyanakkor a város burgonyaellátási problémákkal küzd. Meg kell magyarázni, hogy jobban járnak, ha pénzt kapnak és kevesebb árút és ahogy a munkásosztály segíti a falút, úgy segítse a fa3ú is a munkásokat.

Turányszky Tibor; A Megyei Tanács agromérnökeként veszek részt a mai tanácsülésen és őszintén örülök, hogy ilyen széleskörű értekezletbe kapcsolódhattam be. Ma délután szándékoztam felkeresni az Erdomérnöki Főiskola igazgatóját, hogy a termelőszövetkezetek mező- gazdasági tervkészítésével kapcsolatban tárgyaljak. Igyekszem összefoglalni azokat a feladatokat, amelyek úgy vélem keretét adják a T3á-ek politikai megerősítésének és a nagyüzemi gazdálkodás minél intenzivebbé tételének. Győr- Sopronmegyének is kell mezőgazdasági fejlesztési tervet készíteni. A lényeget 5 pontban foglalom össze, hogy lássuk, mik a tervfeladatok és érzésem szerint ezen belül minden felszólaló kívánsága keretbe foglalható és konkréten meghatározható lesz.

1. / Központi fő máj őrhelyek kijelölése, “zokon a helyeken, ahol a kijelölési eljárás során előtervek készültek és gazdaságig épületek létesültek előfordult, hogy a részletesebb tervezés során azt látjuk, hogy a közős gazdálkodás céljára nem megfelelő a hely- kijelölés. ’ízt igyekszünk más célra, például növendék istálló céljára felhasználni, természetesen mindezt 15 év távlatában. Ahol a majorhely jól lett kijelölve, és a terv megerősítést nyert, ott nincs huza-vona, mint például a kópházi istálló esetében. Ott az a helyzet, hogy erősen megbírálták a tervet, mert 700 méterre esik

a falu központjától a kijelölt majorhely. De ha a község fejlődését, tekintetbe vesszük, úgy szükséges ie ez a távolság és a többi épület elhelyezése a falu felé t rténik.

2. / Feladataink között szerepel az úthálózat rendezése. Érthető, hogy a táblásitás következtében különböző dűlő útak^és közelítő 'talc feleslegessé válnak. Az i^y nyert területek első ^pillanatra nem «érhetők fel, de az az irányelv, hogy ezeket elsősorban fásításra használjuk fel.

3. / A vízhálózat rendezése és elhelyezése. Ennek a munkának az elvégzését szintén fásítási vonatkozásban érzékeltetem, -“■hol most árkok vannak, ott feltehetően a jövőben is szükség lesz árkokra, szűk séges a régi árkok felújítása, kitisztítása, vízhálózat létesítése.

Az árkok mentén fásitani kell.

4. / Erdőkultura létesítése. Erdősítést r T3Z-ek területén ott tervezünk, ahol a terület mezőgazdasági termelés szempontjából nem megfelelő. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az erdősültség! százalék megnövelhető hasznos termőterület csökkentése nélkül.

5. / Fásítási célkitűzések. A már elmondott lehetőségeken kívül erdősáv létesíthető a központi majorhelyek köx*nyékén. Erdősáv telepíthető azért is, hogy & sertéshizlaldát a többi épülettől elválassza.

Az volt az az 5 pont, amely feladataink keretét alkotja. A vízgazdálkodás rendezéséhez hozzá kívánom kapcsolni a talajjavítást és talajvédelmet. Erre 15 év távlatában kell egy komplex tervet kidolgozni és olyan térképet készíteni, amelynek alapján «nag tudjuk határozni,hogy az ilyen alapszámú táblán, milyen talajjavítási munka szükséges, milyen mértékű meszezést alkalmazzunk.

Vannak olyan területeink, ahol nagymérvű szélerózió ellen védekeznünk és itt a szél irányára merőlegesen telepített erdősávok létesítésével tudunk segíteni.

Kérem a köllektivát, hogy ilyen értelemben lássák a közeljövő