Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1958

1958.12.09. tanácsülés

Magyar János: Tisztelt Tanács! Mindenféleképpen szeretném hallani liars László véleményét, aki a jelentést készítette és a mi ciákotthonaink igazgatója volt,.igy néhány esztendőre visszanyúló tapasztalatai alapján tette jelentését. Hárs kartárs után az ifjúság képviselőjét, Petz Lajost szeretném meghallgatni.

Héra Lászlót Szeretném kihangsúlyozni, hogy a kollégiumi jelentés csak' egész rövid időszakról, a kollégiumi munka kezdetéről adhat számot. Szükségesnek tartottam részletesen tárgyalni az anyagi kérdéseket is, mint olyat, amely nagymértékben befolyásolja a kollégiumi munkát és a megfelelő körülmények hiánya gátolja azt.

Gál elvtárs hozzászólásában felteszi a kérdést, hogy a lakócsoportokon belül az egyforma évfolyambsliek, vagy a vegyes évfolyamú lakócaoportok a jobbak, ja is helyesebbnek tartom a vegyes évfolyamú lakócsoportokat. Felsőbbévesek áthelyezését a Fekete Lajos kollégiumba nem hajtottam végre, mert önkéntes jelentkezés nem volt és nem tartom feltétlenül pozitívnak azt a befolyást, a- mita felsőbbévesek az alsóbbévesekre gyakorlóInának. Itt ugyanis nem kiképzett, a kollégiumi életben kicsiszolódott hallgatókról van sző, mert ezek a felsőbbévesek diákszállói közösségben éltek és lelkiismeretin nem engedte, hogy ezeket a hallgatókat állítsam az elsőévesek mellé mintegy nevelőül. Válaszom tehát a kérdésre az, hogy a Tanács határozatát azért nem hajtottam végre, mert nem tudtam végrehajtani.

Somkuti elvtárs hozzászólása szerint a jelentésből a jövő perspektívája hiányzik, a nevelő munkát illatáén. 3rre azért nem tértem ki részleteiben, mert a kollégiumi nevelés irányelvéül is a Főiskola erkölcsi-politikai nevelőmunkájára vonatkozó tervet tartottam. r

A hallgatóknak biztosítandó minél nagyobb önállóság mellett volt több hozzászólás. A hozzászólásokból azt vettem ki, hogy hallgatók önálló, jő kritikai érzékkel rendelkező, öntevékeny lényeknek varrnak elkönyvelve,- akiknek lényegük a kollégiumi élet* Tapasztalatom szerint éppen ellenkező a helyzet. Állandó buzdítás, lelkesitéa, nem egyszer áppan bizonyos feladatok kitűzése volt az, amivel igyekeztem nivósabbá tenni a kollégiumi munkát. Szükséges volt, hogy néha külpolitikai beszámolót hallgassanak, vagy beszámoljanak egy-egy filmről, közösen nézzük a televízió adását. Meghallgattuk azt a hangképsorozatot, amelyet a választásokat megelőzően a rádió közvetített a Hortysta rendszer választási agltáeió- járól*

A napos-rendszer felállításával csak egyet tudok érteni és igen pozitívnek tartom Somkuti elvtársnak a hozzászólását abból a szempontból, hogy a kollégiumban feszesebb, katonásabb légkört kell ki&lakitani. "mikor én ilyen irányban próbálkoztam, ezzel teljesen magamra voltam hagyva és ezért csak támadás ért,

.' A kollégiumi munka jutalmazása szerintem is helyes és szükséges, mert eddig a jutalmazásoknál nem igen számított a kollégiumi munka társadalmi munkának.

Hiányolom, hogy a kollégiumi munka mai tárgyalására nem kaptak a kollégiumi igazgatóhelyettesek meghívást, mert ezeknek a dolgoknak a megbeszélése rájuk is tartozott volna.

Nemky professzor elvtárs kifogásolta, hogy sürü a program. Valóban, talán a nevelő munka rovatban sűrűnek tűnik, de kollégiumi lakógyűlés tartása is kötelező volt, taggyűlést is kellett tartani, novemberben választói naggyüléa ós a november 7-i ünnep-