Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara / Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1957

1957.12.30. tanácsülés

- s bennünket. A beszámoló elég terjedelmes volt, de közelebbi ismertetésbe nem bocsátkozom, mert a közeljövőben napvilágot log látni az Akadémia közleményei, és abban benne lesz. Hangsúlyozta, hogy minél inkább komplex ás kollektiv kutatómunkát kell végezni. Véleményem ezerint elgondolása teljes mértékben helyes. 'ízzel kapcsolatban hozzászólásomban még azt tettem hozzá, hogy nemcsak egyse népgazdasági ágazaton belli, hanem egyes ágazatok között ie árvényre kall jutnia a komplex kutatásnak, különösképpen a mezőgszdaság és erdőgazdaság között. Rámutattam arra, hogy az erdőgazdaság minden lg ékezete ellenére is milyen szomorú, hogy évi 7oo millió devizaíorint értékű feimportra szorulunk, ;üm«k a súlyos helyzetnek a felszámolásához szükséges, hogy a mezőgazdaságok ingatlanaik tekintélyes részén kezdjék asg a fásitó arankát, hogy legalább a fa, aint nyersanyag szükségletüket saját maguk tudják produkálni.

ügy vettem észre, hogy a hallgatóság körébál többen és közöttük például Sarányi János, aki meg«15«5ea a telejvédelem kérdéseivel foglalkozott, ezt a gondolatot helyesnek Ítélte.

Rá kall lépnünk erre az útra, mert ezt a hatalmas kiadást okozó faimp«rtot másként lecsökkenteni nem tudjuk ée ennek az egész népgazdaság kárát látja.

Réeztvette® Krdei Ferenc elvtárs székfoglalóján. őzzel kapcsolatban hozzászólás nem volt, vita se® alakulhatott tehát, de felhasználtam az alkalmat, hogy Srdei Ferencnek szerenosekivá- nataimet fejezzem ki az erdészeti Bizottság nevében.

Letárgyalást nyert a Főiskola jövő évi költségvetése.

A költségvetési tárgyalás több sikerrel zárult, mint ahogy reméltük. Rá kell azonban mutatnom, hogy mi ennek az oka. Sem kicsi, sót dönt* mértékben az, hogy az Országos ’ydóezetl Főigazgatóság támogatta a Főiskolát a költségvetési igények elismertetés ível, úgyszintén a p'nzü#yminisztériuBi képviselői is, akik nemrég jártak nálunk, itmerik a Főiskola elmúlt évi gazdálkodását áe itt- jártukban látták, hogy mennyi rendbehozni valónk van. kezdve a kerítésen, a botanikus kerten, folytatva a?: épületek tatarozásán, tudva, hogy ez mind olyan örökség, amely a múltból maradt ránk és megértették, hogy egy olyan nagy összeget képviselő vagyontárgyat, mint a Főiskola, nem lehet ebek harmincadjára hagyni, rendbe kell hozni, különöse tekintettel a Jubilárie ünnepségekre, támogatták ezt a költségvetést.

Bgyidejüleg a kővetkező problémák előadását kötő® az elmondottakhoz. A Főiskola botanikus kertjének ée telephelyének utjai nincsenek olyan karban, aint kellene. Az utak járópályája nem szilárd, az esővíz lemossa az utakról a telejalkatrészakit, lnne/: következménye, hogy a levez tő csatornák eldugulnak, a falak alulról átnedvesenek. A tatarozás után erre is sort kell keríteni, hogy rendbehozzuk. A szintező «unkákat ezzel kapcsolatban Rónai és H^rpay adjunktusok vállalták, őzért a munkájukért ezúton is köszönete®?t fejezem ki. A jövő esztendőben, amikor a város a Főiskolához vezető közeli utakat hozza rsndbe, egyidejűleg & Főiskola belső útjait ie rendbehozza, hogy szilárd já- rÓpályáju utak legyenek. T;zt már átiratban kértük is és el is vállalták, természetesen ezt nekünk meg kell fizetnünk.