Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.03.28. tanácsülés
?2 0&&Z6 St itiilf Ö j- !^1 ~ £ (3 1'Á ív :p i>«U ffiUSBi&kl. OS i)iOió|,Í&Í súlyát. ctjriá lom, hogy iíágyar. *rof. zur le becs Ülőié g n>ilhtkozott a kéi déeben kifejteit véle aéays sarc 1. hozzászól* a .azonban érdemileg oá síi válás«olsí. •>•• A müveidé 'Irányéban el&ár^zot'i kritikával «npceolatban be szeretném jelent« 5 ezekembe re inek továbbképzése . T3 sza^enber ;ve-s z resist ezen a kiképzésen és ezzel 6 .ior latx. eazksu&e.xsa táj&KQzoönak afféléi, ,:ilti oktatunk s *úí • se. aczy proíeuc. ui a fe„ leintette az o.róáutü.telás tuiomunyát ás azt a fejlett :uüvelést szeretnénk gyukorlatiiag továbbadni. u jgvaeiatot t-enr.i. A •ezakocitRe kérdését szeretném felvet ni. -iécbégtelettk-^hogy s iáénak megvannak -e maga «lényei. * á ez né-m Így le rí tie, ncr* lenn« »zakóéitne *-zov je t unióban sera. A aalt héten n Sz&tfad Kép ea. !U ez mi ban Só tér miniszterhelyette8 elvt-'r»' ismertetett egy cikket, amely a szakkörök munkájával és jelent ősé vével forltlk . yasstslatait a szovjet szakkörök működéséből merítette-. as volna a javallatom* hogy a szakköröket tégy II a etiecielia 'kéj zés bázisaivá, kötelezőve -.te lie ne tenni s szakkört-«gy alspt rgyra ér egy szaktárgyra nézve, ke re sát»si Béla j két rövid kérést s ne re tnék intézni a Főiskolai f: íhoz. ,Öenosl élv , hogy tábor professzor e Iveire azzal a-;;:zai a geodézia e leadását, hagy ö n k jé 1 ;íXhe ütlek.-Férem Sé ‘or .proféi-szói s.lvt- rest., hogy ’ne monoja. ezt a hallgatóknak, síért szók-a mérnökök, -akiket ict iépezfien, a,ok éljenek meg az er- dó_£Eö:'lko.'ásboÍ. ■: oly . n komoly eaakte<*iáté*iy, mint bébox pro- f eke aor rámát at, hogy e geodéziából mint külön t adományból is meg lehet élni, könnyen •=: !<;<e nne a a mérnökök az epföég» z dasó ^ akt ól * hogy geodéziai cue meg. ■ •» hsrácsi :ii á tant«rvve.l kapcsolatban engedj >jk meg elmondanom,' hogy aboan .. t i nte ívb-: ó, 'eme i,. mófc az én igazgat Óságom a- latt készült, .ás :sá süívíí okítás. alapját k . ;zte, a géptan ? féléves tárgy volt, erősebb volt ez erdohösználattan ét s sz&lli- tusok szervezése köt*, lu aő öaütárgj volt• Roller iválamm olaszai is, dér c nem érteti egyet a 10 £ 1- . éves otctfcV’se,m ’Igye~ér mái kifej ce.ttjaim «a eioKészitő bizottságban. Kilenc félévben is tudunk olyan anyagot összegyűjteni, amivel e- xedmtmesen lehet, oktatni. .Révelééi le oktatási módszereink nagyot fejlődtek, ami lehetővé tssi.i, hogy- $ félévet oktat -i i időbe is be le illeszthetjük' szt az enyagot, síivel a,l erdőit zdálkodés profiljának fflsgfe le lő erőőmér nököks t tudunk ni^épezniá -Az a k’Jj © S féléves okt'-t si idő mellett szol, hogy hallgatóink elég gyenge felépitésüSK, nagyon kifért--.:: ,tva . t a hosszú tsnulm Fém mindegy nekünk, hogy milyen mérnököket bocsátunk ki‘ a gyakorlati -letbe, nem mindegy, hogy azok fizikailag * is milyen erővel láthatnak a munkájukhoz, ab e .• dőt ajxSar '•. i tizer« á®e k szűke -'f-ik van mielőbb a mérnökökre t tehát e légit síik ki sue set az igén;, két. ü-zek .azok s szempontok, smelyék exra késztetnék, hogy a 9 szemeszteres oktatás mellett, foglaljak állást,, löntő évr azonkívül az a körülmény is, hogy a fennálló rendelkezések erre nem mutatnak lehetőséget. üögyar professzor ra^jegyaéaére hsaonló őszinteséggel válaszolok, sálikor elismerem, hogy ián. at. professzor elvtárs, mind Zilahi főelőtdtS elv társ nagy- és ért Bites munkát végeztek a tanterv javaslat élkész ió és. ével, de* elmulaszt ottnk ezt a munkát bis volt, té-
