Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.02.08. tanácsülés
- 5 «ft enyag «xre lebe tőséget Oyujt. uz slőzegitl a soegértéat 6a haseaoe még &.-.*o£' ie, na sást le-g időt Kot le. e/ äs érdeklődét felkeltését, a hallotta* élaiény azé rile égét előírnád it anék a hallgatók 8t|lwblkél vett példás* a Jelen esetben & erdészet ée meséggsáaság területéről ott.'«ftol ezt •z anye*. lehetővé tsezi* Gondol««* itt arra, hogy pl* a politikai gazdaságtan tárgya be a Kor a hallgatókat Jobbon érdekelnék ad erőétkeiből vagy «esógaftdóságból vett példák* «lat a nehéz- ipar rag;,- könnyűipar területéről ezáraesé*. f/ a Jő megértőét, zz anyag le ldolgosiíaát elősegítik &ft egyen összefüggő any agrár . 'a a rövid, világos öesze■ f oglstléeok* Jő lenne, he ennek ezür©égesr%ít a -fiatal, ke ve» sebb gyakoriéttel rendlltfsző előadók belátnák, a ezt előtdáfiaikban alkalmaznák is* A Bizottság véleaén;« az, ho&y sz előadások egyes kérdő- - st tulréaaletezrx ., c Így e & ma látják u lényeget. Céleserü lenne az egyes tImákat rövidebbea* hatérosottabban meg- fognia sni és $ való életből vett soknál nagyobb számú példával igazolni. Fordítsanak az előadók gondot az egyes fogalmait pontos se ghat árokásóra é® helye a használatira* XI* szemináriumon * a/ A aftemináríttook beaetéeébea a»- oktatók egyéniség« szerint nagyobb eltéréseket tapasztalt a Bizottság, ka al .al .a*ott módszertani felépítés általában azonos, de a végrehajtás nem. mindenütt elkerült* danek oka részben a hallgatók kiesült*ágé, részben a ezemináriucjvezető .pedagógiai kéasaége, egyá&ifiáge* á teljes siker elérése érd*k 'ben jev&coljuk, hogy a aze- aináriumvesetők késsitfenek salaknak pontos időbeosztást «b egyes kérdések tárgy aláeére vonatkozóan, emslyhez le he tőiig ragaszkodjanak. Végrehajtható ez az óravázlat makor, he a vezető határozottan, .lr&ny ltja a vitát. »'Ztárintün* a ezeainériu® akkor eredményes# ha minden Kérdést alaposan megtárgyaltak* e! tisztázatlan kérdés nem smréút. Tekintettel arra, hogy a hallgatóknak felsié- ezUltea kell a «szeminárium kon részt venniö*, a azé hínáriu&veze- tő.ne engedje meg z idő elnyújt áfát. Tapasztalatunk szerint &£ egj-e^y íokárdőeről történő referálás tol hosesora nyúlik azáltal, hogy a vezető arra vár, hogy a hi Ugató inkább hosszabb, mint rövioebb elkalandoztuk után & tárgyanyagxa térjen. i*ár néhány .mondat utón megállapítható o», hogy a felszólított hallgató tájó- kozatt-f a felaáiáott kórsóért © ban* Lm megakad, « v.ipakozáft után sem halad a kívánatos irányban vagy irányító. Kiese it 5 Kérdőét teszünk fel, V:.-.gy &..* haligátót ezólitun* fel. így biztosítjuk a témák megát szélesét, élénkítjük a tárgyalás menetét Is főleg ébre atartjuk a hallgatók figyelmét, a*ik a lő— Kérdőn alatt többségükben a jegyzetet bnjjáá. b/ . Italában hasznos volna, ha a e>t Sínéi 1 steel Jóbban alkalmaznék e kérdve-kifejtő módszert Különös«« akkor, amikor a hallgatók nem a ét sülteik fel eléggé. Tehát ne a hallgat óság aktivitása vagy passzivitása nyomja rá a ßzaminárlutsra bélyeget, hanem a asemináriuaáresető irányítása biztosítsa annak eredményee- fiágét. o/ á hallgetök a szemináriumokon tnnusitott ezerepléeük * •• ; ok al&. v végén gyakorlati jegyet kapnak, jsvafiolju., hogy ezen jegy reáiizubb értéke érdekében a ezeminé- riui«vez«tők kéegf it zenek feljegyzéseket a hallgatókról, értékeljék felelete izet, e p&eeziv ha ligát ókat pedig felezi it ácséi vonják be a közös vitába, tárgyalóéba. I» eaUkseges azért is, mert az oktatók néhány találkozás alatt csak kévéé hallgatót ismernek heg, e Így a többségről esek a dolgozat alapján alkotnak véleményt.
