Erdőmérnöki Főiskola / Soproni Műszaki Egyetem Erdőmérnöki Kara - tanácsülések, 1956
1956.09.21. tanácsülés
- 3 és egy tanársegédi állást. Ebbe sem nyugodhatunk bele, de ebben az évben ennek a négy állásnak a visszaszerzésére kilátás nincs. Egyes tanszékek bem tudják megoldani a feladataikat a csekély létszám miatt. Például a Földméréstani Tnaszéken Teszárs Géza betegségével csupán egy adjunktus maradt, A problémát a társegyetem egyik adjunktusának időszaki foglalkoztatósával oldjuk meg, amely megoldást nem tartom méltónak az illető képzettségéhez, és csak átmeneti jellegűnek fogadhatjuk el, '’szükség törvényt bont” cimen. Azt is meg kell mondanom, hogy azt gz igyekezetünket, hogy egyes tanszékek mellett kutatóintézeteket létesítsünk a Földművelésügyi Minisztérium félreértette, és úgy fogta fel, szert létesítjük ezekét az állásokat, mert az ott foglalkoztatandó oktatók az oktaói létszámban feleslegesek. Ez nem egyezik pártunk és kormányunk állásfoglalásával, mert éppen pártunk mutatott rá, hogy milyen fontos és a légkör zelebbi soronkövetkező feladat minden tudományágban a kutatás kiszélesítése. Természetesen olyan tanszékeken, ahol a tanáron kivül csak egy segédoktató marad, ott kutatómunkáról az oktatás mellett szó sem lehet. Ez a körülmény a kutatómunka elsekélyesedéséhez, megbénításához vezet. lo./ Meg akarom még említeni, hogy a jövőben a tanácsüléseket szükebb körben kívánjuk megtartani, úgy, ahogy azt szervezeti szabályzatunk és az idevonatkozó rendeletek előírjak. Kérem, hogy a tanszékek részéről minden esetben a professzorok vegyenek részt a tanácsüléseken és helyettesítésükre ne is gondoljanak.Akik bármi oknál fogva nem jöhetnek el, azoknak rendelkezésükre áll a tanácsülés jegyzőkönyve, ahonnét a kellő tájékozottságot megszerezhetik. Sokszor kifogásként említették, hogy hosszúak-a tanácsülések, nem szívesen ülik azokat végig a tanács tagjai. Úgy osszuk be időnket, hogy a tanácsüléseken való részvételt elsőrendű kötelességünknek tekintsük, mint a Főiskola ügyeinek szolgálatét. Ehhez idomuljon minden más tennivaló. Más értekezletért, ankétért, gyűlésért ne áldozzuk fel a tanácsülésen való részvételt. A tanácsülések idején más, fontosabb elfoglaltságunk ..-.em lehet. Például a minisztériumok kollégiumáról senki nem hiányozhat. Legyen igy nálunk is. Kérem ezt a jövőben figyelembe venni. Ha a tanácsüléseken vitára kerül a sor törekedjünk arra, hogy a viták - ha élesek is, - úgy folyjanak le, ahogyan komoly ebereknek az eszméket képviselniük kell. Ne személyeskedjünk, mozogjanak vitáink elvi síkon. Még néhány dolgot szeretnék itt a nyilvánosság előtt megemlíteni. Több helyről hallottam azt a véleményt, amely a segédoktatók és a hallgatóság körében is labra kapott, hogy a Főiskola vezetőségében nincs meg a szükséges egyetértés, az összhang. A professzorok és a vezetőség vagy a professzorok és az igazgatás hivatali szerve között nincs egyetértés. Ezek mondvacsinált vádak. Nem állíthatja senki, hogy első sorban a Főiskola vezetőségében nincs összhang. A Főiskola vezetőségének valamennyi tagja gondolkodó ember. Mindenkinek megvan a saját véleménye, elveink vannak, amit egymás között mégvitatunk. Az a célkitűzésűnk, hogy a hallgatók nevelését maximálisan és optimálisan vigyük előre, és ezzel a Főiskola tekintélyét, komolyságát és tudományos alapjait erősítsük. Hogy mi vitázunk, az nem azt jelenti, hogy nincs köztünk összhang hanem azt, hogy gondolkozunK. Szerintem.ez a helyes, ha gondolkozunk és vitatkozunk a problémákról. A segédoktatók szerint ez jelenti azt, hogy nincs meg.a vezetőségben az összhang. Aki hibát keres, az nyilván talál is, még a kákán is csomót. A másik kérdés az igazgatóság irddájánsk és a tanszékek viszonyának a kérdése. Én, aki igazgató és tanszékvezető vagyok egy személyben, szenvedő alanya mindkét állásnak, tudom, hogy amikor tanszékvezető vagyok a saját nevem alatt kiadott rendelkezésekre haragszom, mert megterhelés? nek érzem, amit nem veszek szívesen. De ugyanakkor, mint igazgató tudom, hogy ezekre a rendelkezésekre múlhatatlanul szükség van. Lehet,
