Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1955
1955.03.09. tanácsülés
- 2 Ebben az évben következeit be átforduló. áze 16it as oktatásunkban a mennyiségi tervszerűség uralkodott, még pedig sz mokban kifejezhető tervezerüeég. &z a tervszerűség nem felelt meg a népgazdaság követelményeinek, mert a számok nem tükrözték vissza, bogy minőségileg gyenge anykerült a főiskolára. Ebben az első szakaszban az oktatók tevékeny a egüket maximálisan .kimerítették, de a hallgatók munkájukat minimálisan végezték. 195y. óta a Bzéauk tükrében megfordult a helyzet és a hallgatók maximálisan teljesítik munkájukat, mié ae oktatók minimálisan oktatói tevékenységüket* Ez természetesen nem jelenti azt, hogy főiskolánkon úgyazéz a helyzet. Mindebből azonban levonható a követ- kaztesée^ hogy a jövőben az irányelv az kell hogy legyen, hogy mind az oktatók* mind a hallgatók maximálisan teljesítsék a rájuk háruló kötelességet, kz, mint már előbb is mondottam, nem vonatkozik ránk. Nálunk az oktatók munkateljesítménye ner.: csökkent, nemesek az oktatás nívójában, de statisztikai adatokban sem. Legutóbb íóth Cdön személyzeti osztályvezető, ezt a bejelentést tette, hogy az erdőgazdaságoktól beérkezett jelentések szerint, főiskolánkról újonnan kikerült erdőmérnökök jól végzik munkájukat• l’ettre késs, dolgozni akaró fiatalság került ki a főiskoláról. Ez az eredmény tükrözi a mi munkánkat. Az értekezlet egyik pontja volt, a nevelő munkával való foglalkozás. A nevelés'nemcsak világnézeti nevelésre, hanem politikai nevelésre is vonatkozik, ée ezen túl jellembeli ée erkölösi nevelésre is kell, hoép vonatkozzék. Fontos nálunk a helytállásra való nevelés, harcrakészség, jobboldali kilengések megszüntetésére való törekvés. adja nekünk est a feladatot, hogy ^opron olyan helyen fekszik, ahol a nyugati behatás erős. Legközelebb vagyunk a nyugati kapitalista országokhoz* itt a leggyakoribb a kémtevékenység, itt szórnak le leggyakrabban röpcédulákat. A város társadalma nyugati eszméktől érintett, ebben a tekintésben méa nagyon sok a tennivaló. Lényegiben az oktatási színvonal emelése es a nevelő munka összekapcsolása a feladatunk. A következőkben íömpe elvtárssal folytatott beszélgetésünkről számolok be, amelyet a Főiskola általános kérdéseiről folytattunk. Meglátásom, hogy a főiskola ée az Oki. kapcsolatát nem a szervezeti Összefüggés adja, hanem az, hogy a munkában kölcsönösen támogassuk egymást, fömpe elvtár® rendelkezésemre bocsátotta az üzemi szakemberek által elkészített bírálatokat a Főiskola jegyzeteiről. Izeket a bírálatokat az Elvtárékanka ki fogom adni. Ezekből kitűnik, mit Ivánnak az üzemek a főiskolai jegyzetektől, ^mennyiben az Elvtársak véleménye nem egyezik az üztmi szakemberek véleményével, ellenvéleményüket foglalják Írásba, hogy'lássák, hogy értékeljük bírálataikat. A diplomats rvmunkák megin itása nemsokára me ^kezdődik. Sok helyen megfordulunk e közben, sok erdőgazdaság munkájába belelátunk* Az Elvtáreek tapasztslatalkat rajtam keresztül juttassák el a Folgazf atósághoz. A Főigazgatóság értékes gyűjteménynek fogja ezeket az ezrevote lekt tartani, Ln ezt meg is igertem a Főigazgató elvtársnak, és azt hiszem, a kar egyező véleményével találkozik igáreteci. Megbeszéltük a továbbképző tanfolyaiaok tartását, ügy egyeztünk mag, hogy ebben e tanévben egy tanfolyamot tartunk erdorendezés tárgykörben, az Őe fezei p-dig kettőt a faipari ás erdőgazdasági főmé rnökökásk. Felmerült ezután a tala«b iolőglai osztály kérdése. Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, a kar álláspontját képviseltem, amikor azt a kívánságomat fejeztem ki, hogy a talajbiológiai osztályt sa-