Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954

1954.01.25. tanácsülés

- 9 ­vannak, az a hat rozott véleményem, hogy nekünk erős alapokat kell adnunk és a fiatal mérnök a gyaxorlatban szakosítsa magát. Jtfásik kérdés a tanulmányi idő. Mi annakidején 4 éves oktatás után 2 éves gyakorlatra mentünk és utána kaptunk oklevelet, in most is ezt a rendszert tartom helyesnek. 3omodi Jakab: Én a diplomatervkészités jelenlegi módszeret tartom helyesnek é3 azzal egyetértek. Nam helyeslem azonban az 1-2 éves gyakorla­tot, mert ezen a 3 hónapos gyakorlaton keresztül is van módunk a hall­gatókat oktatni, ami rendkívül fontos a jobb mérnökképzés szempontjából. Igaza van a minis zt éri 'ómnak akkor, mikor azt mondja, hogy meghosszab­bítottuk a tanulmányi időt. Ha ez igy van, 3kkor használjuk is ki. ^ok­kal jobban kézben tudjuk tartani a hallgatókat é irányítani őket, ha mint ösztöndíjas hallgatók készítik diplomatervüket. Helyesnek tartom a rendszert, de technikai módosításokat szükségesnek tartok. A témák általában komplexek legyenek. Olyanok, hogy könnyen le- . hessen kapcsolni hozzá kérdéseket. A hallgatóknak a diplomaterv vizsgá­ra 30krétüen és messzemenően kell készülniok* így oktatásunkben is eredményt hoz ez a módszer. Holier elvtárs kérését a gyakorlat idejére vontskozóan talán úgy lehetne elősegíteni, ho^ évközben 2-3 napra menjenek ki a hallgatók a diplomaterv készítésének helyére, hogy ott megismerkedjenek idejében a körülményekkel, Éhhez kapcsolódik az a kívánsága, hogy a hallgatók : mielőbb megkapják diplomatervüket, A hallgató egyéni munkája - mondotta - szinte elsikkadt, aminek oka az volt, hogy dip ómatérvükét már a diplo­matervezés helyén összeállították és kidolgozták, úgy hogy sok helyütt előfordult, hogy a diplo aterv tulajdonképen az instruktor munkája volt. Az, bogy a hallgatók előre tudják, hogy minden tárgyból kérdést kaphatnak, magával hozza azt, hogy tanulmányi.idejük alatt nemcsak a vizsgára készülnek, hpgy utánna mindent elfelejtsenek, hanem azon igye­keznek, hogy valami meg is maradjon. Szintén kifogásolja, hogy a hall­gatók nem témát, hanem helyet választanak és javasolja, hogy elsősor­ban témát adjunk ki, azután osszuk el a helyeket. A hallgatók kívánsága volt az is pl., hogy a tervek ellenére a kémia is adott ki diplojnatérvét, A diplomaterv elkészítésének idejére vonatkozóan megjegyzi* hogy az ösztöndíj nehézzé teszi a hosozabb diplomaterv készítés idejét. oallay Ferenc: Végighallgattam a diplomatervezéssel kapcsolatos hibát, összevetve azzal, amit kinn az üzemben tapasztaltam, kétségkí­vül helytálló az a megállapítás, hogy a hallgatók agyon voltak dédel­getve. üt tői eltekintve mégis azt kell mondanom, hogy a diplomaterv készítés komoly haladást jelent és aki akart, annak módja volt komoly és szép munkát végezni. Véleményein szeriht az nem helytelen, hogy a hallgató maga választja meg helyét, hisz nagyobb kedvvel dolgozik azon a munkahelyen, amelyet maga választott meg. A fiatal mérnökök elhelyezésére vonatkozóan feltétlenül a főis­kolának is véleményt kell nyilvánítania és oele mell szólnia a kérdés­be. Jablánczy professzor által felvetett indítvánnyal egyetértek, hogy ne a főiskola tanárai bírálják meg; a hallgatók képességeit, ha­nem külső szakemberek, azonban ehhez hozzáteszem azt, hogy ezeket a külső szakembereket idejében készítse, elő a főiskola államvizsgák le­vezetésére. Partos Antal abban látja a hiányosságot a diplomaterv megfédé- sénél, hogy hiányos volt az üzemi konzulensgárda, nem is voltak előkészítve, szórványos jelenség volt a jó üzemi konzulens. Második hiba az volt, hogy a hallgatók nem tudták, hogy miről kell beszámolniok. Ha továbbra is megmarad az államvizsga rendszere, oda kell törekedni, hogy a konzulensekkel jobbak legyenek a kapcso­lataink és a hallgatók jobban legyenek tájékoztatva kötelességeikről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom