Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954

1954.07.14. tanácsülés

Megfigyelés«®, bogy a lanul?áuyi irdőgszdaság részéről mindenkor a lag» sea a 2C b mm 6 segítőké as séget tapasztal juK, de hiány vsa képzett szakemberekben és gép fel szexeiének ben. bgy hiszem érdemes foglalkozni eszel a kérdéssel* hogy ilyen technikai gyakori a to kom a tanulmányi erdő* gazdaságban érdemes ónálló kis süss aki csoportot segédmunkás okkal együtt a bei Igát ók rendelkezésére bocsátani« «kik a gyakorlatokat műszaki s «napon tból megfelelően előkészítik» Ilyen gyakorlat el5készítésébe* legalább 1 bét« le mp kell. :■:* alatt az idő alatt különböző munkahelyeken* különböző munkásokat kellett Igénybevenni* akik egymástól fűéietlénül végezték munkájukat.- ízért volna szükség egy brigádra, amely' a gyakorlat égést tart ima alatt és annak előkészítésekor segítségünkre ven. A tanulmányi xdőgazdaiségot gépi berendezés tekintetó ben meg kellene e- rősiteni. , tanulmányi rddgasdaságtia« az volna a feladata* hogy ixányt és példát safe ásson a többi erdőgazdaságok felé#. A tanulmányi rdőgsa- daság vesetáj* Ígéretet tett* hogy a kérdést napirendre tűzi. ä gyakorlatok előkészítése segfelelően folyt le, minden rendben volt. örömömre szolgálta, hogy a hallgatók a gépeket, amik s 4-aaul®ényi r- ' dogezdaság-nál rendelkezésre állottak ©eglmserfaették* nnek nyomán elhatároztuk, hogy a jövő tanévben nagyobb súllyal fogjuk oktatni a gépelem szerkezetit.ani ismereteket.

A »«korlatok kiértékelését elvégeztük éa arra a megállapodásra Jutottunk, hogy azok sikeresek és eredményesek voltak. 4 gyek őrleti ok* tatás eredményeit a vizsgák bizonyít ették* Annyiból is eredményes volt a gyakorlat, hogy a Tanulmányi erdőgazdaság megismerkedett és magtárát kozott a munkánkkal és egyes szakemberei s jövőben szívesebben foglal koznak majd és segítenek az oktató munkához szükséges gyakorlati feladatokkal.

Haracsi * Köszönöm iartos elvt-re hozzászólását és kérem a többi hozzászólásokat. r

.-.qtky s A tanulmányi átlag: számszerű csökkenés© vé lepénye® szerint szoros ösesafüggé eben van azokkal a Párt és kormányig tarosatokkal, amelyek eober?. az évb«a a magasabb követelményeket eredmény azték.

Ha minden tanszék előadási színvonalával, gyakorlatok szervezésével alkalmat adott a hallgatóknak, hogy magasabb az invonala képzésben részesüljenek, nyilvánvaló, hogy meg is követelhetik, hogy a vizsgán alapos felkész ült sémiikről tegyenek ta&mségot.

A főiskolánkon sajnos immár szólammá válik* hegy asm foglalkozunk eleget egyénileg a hallgatókkal* $« ebben keresik « tanulmányi átlag csökkenésének okit. Jaaek azonban méa okai varnak. 4 hallgatóság sajnos ne© elég fejlett ahhoz* bc^y sügért se, hogy a tssuláe a tudományok tökéletes elsajátítása, neki kötelessége, rege lóg szenek a hallgatók azzal, hogy egyea feltett kérdésekre kerek* egész válaszokat tud jmak adni* da az *Xősdósok lényegét, a dolgok összefüggését ne© látják ás nem is adják

ilyenformán vissza, lnnék a célnak elérésére rendeztem konzultációt, a- melyre eleinte eljöttek a hallgatók* majd kezdtek lemorzsolódrd, úgy, hogy esek 3-4 ember jött el* végül pedig senki. Kérdésesre azt felelték, h^ykevés az idejük, z aztán odafajult, hogy a vizsgák előtti konzultáción mc jelentek meg, aminek: eredménye a vizsgaere&iényekben Határozott aztán meg. >

Az az álláspont, amire a Főiskola Yezetősge most helyezkedett, hathatós lehet és oda vezethet, hogy a hallgatók megváltozassák mttÉtii*.’ létükét.

á másik kérdés, amivel foglalkozni kívánok a levelező oktatás ügye. Jutádon* hra lehetséges az, amikor a kormány biztosítja a hallgatóknak az időt a tanulásra, a mi hallgatóinknak konzultációra miért csak 5 sápot engedélyeznek. beszámolókra* vizsgákra eljönnek készületlenül, mert megfeleld konzult áció hiányában hiába tanulnak, a dolgokat nem tudják elképzelni. *z a tény, hogy 1-2 napra jönnek, a kiképzés értékének 5v -os csökkenését ered&ényasi.

tapasztalté© sokszor, nogy a bemutató előad .ara milyen kevesen jönnek el. volt rá példa, hogy csak négyen jelentek meg.