Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954

1954.01.25. tanácsülés

Nálunk ez uralkodott, a középiskolás támogatási módszer. Pl.az egyéni tanulásnál. A kikérdezés módszere a középiskolában megfelelő, de a felső oktatási intézménynél nem helyes használni e kikérdezés mód- * szerét. Helyes módszer, hogy vitatkozzanak az anyag felett a hallgatók. Ezzel elmélyül a tudása és mevvilágosodnak olyan kérdések, amelyekre a figyelme nem terjedt ki.

A jegyzetelés kérdése. Középiskolás módszer formai tekintetben • ellenőrizni a jegyzeteket, nálunk az a fontos, hogy a hallgató a lényeget ragadja-e ki, logikailag helyesen fogta-e meg a kérdést. Egészen más szempontok szerint kel*l a főiskolás jegyzetelési módszert elbírálni.

Az a tapasztalatom, hogy ezt a középiskolás ellenőrzési módszert a felsőoktatásban is gyakran alkalmazzák.

Harmadik kérdés a hallgatók támogatásának a kérdése.* Mi a fő célki tűzés a támogatás tekintetében. Az,'hogy ne magoljon, hanem megértse az anyagot. Ebben az irányban kell a segítségükre lenni. A felsőoktatási intézményeknél a támogatás arra irányuljon, hogy a hallgatókat mindinkább önálló munkára neveljük. Tanitsuk meg őket alkotni., Az e- lőző tanácsülés alkalmával, amelyen résztvettem, Siskov elvtórs tartott előadást a tudományos diákkörök működéséről. Ezeknek a diákköröknek egyik fő módszere és célja, hogy önálló, saját lábukon megálló embereket neveljenek.

összefoglalóan az a véleményem, hogy a támogatás tekintetében nem a 30k támogatásban van a hiba, hanem nem kiforrott módszerek, sokszor középiskolás módszerek, amelyek a hallgatók körében ellenállást váltanak ki és nem célravezetőek.

Roller elvtárs felvetette a problémáit, hogy kevés a demonstrációs anyag. Elismerem, hogy kevés a pénz demonstrációs anyag beszerzésére, azonban a legfőbb demonstrációs anyag a táblázat véleményem szerint. Ehhez mi keli? Pspir, tinta, toll és egy hozzáértő ember, A tanszékeknek nagyobb, több lehetősége van, minél több szemléltető anyag elkészítésére, ha nagyobb figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek. Be lehet kapcsolni ebbe a munkába a, hallgatók tudományos diákköreit, Pl. az Agrártudományi egyetemen a földművelésügyi tanszéken ezt a módszert alkalmazzák, öntevékenyen oldják meg a tanszékek szemléltető eszközök készítését. Ez a legfőbb módszer, amivel a hiányosságon ségiteni lehet.

A házilag el nem készíthető demonstrációs anyag beszerzésére is feltétlenül nagyobb gnndot kell fordítani.

Elhangzott az a vélemény, hogy a sok bukás nem hiba, hanem követendő eredmény. Ezt a felfogást nem eégszen helyeselhetem. A sok bukás igenis hiba. Nem hiba persze az, ho^y emeltük a követélményeket. Amennyiben ennek az eredménye a sok bukás, nem lehet rossznak tekinteni, de ahogy Somodi elvtárstól is hallottuk, nemcsak erről van sző. Helytelen lenne* ha a tanácsülés a sok bukást követendő útnak tartaná.

Székely József. Több elvtárs hozzászólásából kitűnt, hogy a hallgatók az előadásokon, gyakorlatokon nem figyelnek. Lámfalussy elvtárs ennek orvoslására azt javasolta, hogy délután kellene előadásokat beiktatni. Azonban ez az országosan elfogatott álláspont szerint nem helyes. Csupán két javaslatot akarok tenni az itt elhangzottakkal kapcsolatban. Amin segíteni kell, az az órarend összeállításának helyes módja. Az erdőm rnöki Főiskolán is vannak abstrakt és leiró tárgyak, ügy kell össze áll itani az órarendet, hpgy az aostrakt tárgyak előadásai 8-1G óláig legyenek megtartva, a leíró tárgyak, ahol nem kell any- nyira összpontosítani a figyelmet, későbbi órákban legyenek. Ezt az összeállítást nem én találtam ki, hanem más egyetemeken sikerrel alkalmazták.

Hozzászólásom második részében csak alá akarom huzni, amit Botvay elvtárs már megemlített, hogy rendkívül hatásos, ha előadásainkban saját eredményeinkre és tapasztalatainkra hivatkozunk. Ez nemcsak azért szükséges, mert tekintélyt szerez a pőiskolának, az előadónak, hanem egyszersmind egy jól bevált pedagógiai fogás is, mert az elméleti fejtegetések közben, ha valaki saját élményét elmondja, ez kikapcsolódást jelent a hallgatóknak és az agy pár percre való pihentetését. Igen jó tapasztalatok vannak az agráregye^emen i3 részben az órarend előbb említett összeállitásáben, másrészt a saját élmények- 20 -