Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954
1954.01.25. tanácsülés
- 18 átrausz József, lost, hogy kiértékeltük eddigi munkánkat, Haracsi igaz ató elvtars előadta a hivatalos szerv össze állítását '' a félévi munkára vonatkozólag. Én ebuen a beszámolóban hiányosságnak látom, hogy csak a hibákat tárta fel, holott elsősorban eredményeinket kellett volna rögzítenie. Mrpedig voltak eredményeink, mint azt a hozzászólók is megállapították. A pártbizottság képviseletében a politikai arculathoz kívánok hozzászólni. Az oktatók és hallgatók részéről hiányos a politikai és nevelő munka. A hallgatók részéről mulasztás az, hogy tanulmányaik során nem hasznosítják a »arxizmus-leninizmusban és politikai gazdaságtanban tanultakat. Ebből származik a sok hiba, ami gátolja a tanulmányi színvonal emelését. Megfigyelésem szerint az oktatók maguk sincsenek tisztában a marxizmus-leninizmus alapjaival és a politikai gazdaságtannal. Nem tudnak lépést tartani a hallgatók továbbképzésével, A tanszékek foglal! ózzanak az oktató segédszemélyzet továbbképzésével, íöbb hi a fordult elő a hallgatók fegyelme terén is. Az oktatásügyi minisztériumban tartot.t megbeszélésen is foglalkoztak a tanulmányi sxnvonal emelésével, ahol a kérdést részleteiben is megtárgyalták. Oktatásunk .tekintetében visszaesés nincs. Ha a számadatokból ez tűnik is ki, áem elégedhetünk meg ezzel. Az oktatási színvonal emelésének foltos feltétele, hogy szorosabb legyen a kapcsolat az alaptárgyak és a szaktárgyak között, főbb elvtárs hangoztatja azt a véleményt, ha a hallgató az ő tárgyát tudja, alaptárgyból ő nem buktatja el, Szerencsére ez a felfogás már mindinkább háttérbe szorul, úgy, hogy más a helyzet. Meg akarom említeni, hogy az alaptárgyak óraszámát csökkenteni helytelen volna. Az alaptárgyak óraszámát meg kell tartani, illetve vissza kell állítani. A hallgatókat Önállóságra kell nevelni. Ezt az irányvonalat állapította meg a központi vezetőség határozata is, A hallgatók jegyzettel való ellátása tekin:etében az Oktatásügyi minisztériumnak az a véleménye, hogy negyedéven jegyzetet nem is kell kiadni, hanem a hallgatók jegyzeteljenek, olvassanak szákkönyveket, s azokból bővitsék kis ismereteiket a professzor előadásából hallottak alapján. ielmerül a kérdés, hogy a felismert hiányosságokat hogy lehet kiküszöbölni. Ehhez elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy milyen a szakmai felszerelésünk, A szükséges felszerelésnek csak 30-40 %~a van meg. Ezt a $-ot fokozatosan ki kell egészítenünk, mert ez a körülmény nagyban hozzájárul a megfelelő színvonal eléréséhez. A hallgatókkal való foglalkozás tekintetében az a cél,hogy egy-egy oktatóra 10-12 hallgató essék, akikkel behatóan és alaposan foglalkozni tudnak. Az Oktatásügyi Miniszter, rdei-Gruz elvtars leszögezte, hogy ez egyetemek csak az alapelveket ismertessék és a kikerült mérnökök majd maguk spedializálják magukat. Erre kell gondolni, amikor a szakosítást ho>zuk előtérbe. Az egyik szak hallgatói nem is ismerik a másik szak anyagát. Javaslatom! Vissza, kell állít ani az általános erdőmérnökképzést. Fel kell emelni az oktatási időt 10 félévre, bogy lépést tudjunk tartani a múlthoz viszonyítva, hogy megfelelő mérnököket tudjunk képezni. Ezt a szempontot a központi vezetőség és az oktatási minisztérium is élesen kihozta, Az elhangzott hozzászólásokból kitűnt, hogy a vizsgák elbírálásánál szigorúbbak voltunk. A törvényesség alapján állunk, ha ki nem elégítő tudás esetén nem osztályozunk, hanem buktatunk. A továb i- ak során is szigorúan kell venni a vizsgákat és még fokozott követelményeket kell támasztani a hallgatókkal szemben. Az elmúlt félévben egyrészt több hallgató bukott meg, másrészt nem jelentek: meg a vizsgán, mert érezték, hogy felkészültségük nem elegendő ahhoz, amit a szigorított követelmények velük szemben támasztanak. A fegyelem laaulása nálunk is erősen felütötte a fejét. Ez annak tulajdonítható, hogy túl lettek gyámolitva és^az a felfogás terjedt el köztük, hogy nem az ő feladata, hogy belőle jó mérnök va*,—
