Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954
1954.01.25. tanácsülés
a munka merrjavitása terén se® érhetünk öl eredményt* A hallgatók ttegfegy elmésésétfek és komoly munkára való kényszerítésének hathatja eszközét latom az uj ösztöneijrendelefcben. Javasolom« egy olyan nevelési ankét megtartását, mely az uj kormányprograrrm szellemében vitatna meg feladatainkat, most megindult munkánk megjavítására, a jobb mérnökképzés érdekében. " Holler i&Iffiápi Sieg kell víz ágálna ok, milyen hiányosságokat jiagD. elünk az okfcat<$k, és mi it a hallgatók részéről. 1./ Csak a saját tanszékünkre vonatkozólag tudom mondani, hogy megállapításcm szerint, kevesebbet foglalkozunk saját előadási anyagunkkal. Hogy miért jut kevés idő erre, azt elmondta már előttem Sebestyén elvtárs. Hogy a fiat-1 oktatóknak nem válik vérük ké az oktatási anyag, annak az az oka, hogy nagyop vl vagyunk foglalva. Az idősebb oktatóknál az anyag kérdése nem bir nagy fontosság- , lep-alábbia lényegesen kevésbe#mint nekünk, akiknek uj a- nyagot kell összeáll it írnunk. Kevés a bemutató és demonstrációs anyag* már szóvátettük de úgylátszik, beszerzésre nincs mtr a lehetőség, lédig erre feltétlenül szűk ség v«*r, mert ezzol emelhetjük oktatásunk színvonalát. Megfigyelésem szerint ugyanis a hallgatók tulnyoacrészt vizuálisak. Gyakorlataink nem elég jók, annak ellenére, hogy a segédszemélyzet két jóképzett, gyakorlati szakember* Próbáltam a bibét keresni, és megint abban láttam, hogy nincs mód s bemutatásra. A tanulmányi erdőgazdsságun&ban a bemutatások sok nehézségbe ütköznek* Megint felmerül a csémetekert kérdése. Erdősítési felszerelések szintén nem mutathatók bo. Pedig ©* is demonstráéiós anyag. Ha a hallgató beülhetne egy cseweteiltető gépbe, a vizsgán feltétlenül tudna beszélni róla. A IV. évesek esetében az a helyzet, bőgj alaóéves korukban nem végezték el a szelekciót. Vannak, akik ma is bevallják, bogy képtelenek elaser'ilni az anyagban. .„zeket másfelé kellett volna irányítani. Kern kell mindenkinek erdőmémöknek lenni«?* 'em szab«ad az a- pai szivünkre hallgatnunk* Az I* - II. éven minőséget kell elérnünk* A felvételi vizsga nem fejeződik be, hanem az l* - II. év vécéig tart, 2*/ Légfigy elé se® szerint a hallgatók tanulnak, de felületesen és nem elmélyülve. Tudják az anyag felmondadnó részét, de a lényeget nem értik. Sokszor úgy érzem magam, mintha középiskolában lennénk, ahol felkérdezzük o leckét és ezzel a tárgy 1c van zárva; Samk. oka ho^y a hallgatók nem jegyzetelnek* Vannak sok? zen* ősit ott jegyzeteink, a hallgatók tehát azért nem jegyzetelnek, • mert. úgy vélik, nogy a jegyzet úgyis magábanfoglalja á leadott anyagot• ■ Mar ..«ódig tadom magam-' ról, hogy a vizsgahónap alatt mi annakidején 2-3 nap alatt el tudtunk készülni, szt jegyzeteinknek köszönhettük. Ha az anyagot mi leadjuk, előadásainkba belészövünk mindig valami saját tapasztalatot. Ebben a kérdésben hibásak vagyunk mi, mert nwo követeljük meg és nem ellenőrizzük a jegyzetelést, a gyakorlati Jelzeteket be szoktam kérni, kiértékelem, éa osztályozom. Kétszer kértem ue e hallgatók jegyzeteit, aminek az volt az eredménye, hogy a hallgatók le fúrni gálták az oktatást. er kérdést er , legközelebb, r.i a "bajuk, amire _ azt a választ kaptam, ho;- y ni dedósoknak nézzük eset, jegyzeteikét ellenőrizzük, abban alahuzkodjuk a helyesírási hibákat, oszt ál. satot Írunk rá, ami irreális. Ebből eredt azután a félreértéé. A hallgató önállónak érzi magát, ro3*izul esik nekik, ha hibájukra való ráaautatassal igyekezünk nevelni őket. A következő kérdés a hallgatók felületessége, ami abból is éi'edií', hogy a hallgatók appercipiáló képessege gyenge*. Ken képesek megjegyezni 'azt, amit e^szer már hallottak, hehéz visszavezetni őket a régebben tanultakra* Mint biológus, fiziológiai okot latok én ebben. A hallgatók nem elég harcosak, nem elé,' öntudatosak és nekem az a vélemény am, . . - ■ * v* * .. ; w,
