Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1954

1954.01.25. tanácsülés

a munka merrjavitása terén se® érhetünk öl eredményt* A hallgatók ttegfegy elmésésétfek és komoly munkára való kény­szerítésének hathatja eszközét latom az uj ösztöneijrendelefcben. Javasolom« egy olyan nevelési ankét megtartását, mely az uj kormányprograrrm szellemében vitatna meg feladatainkat, most megin­dult munkánk megjavítására, a jobb mérnökképzés érdekében. " Holler i&Iffiápi Sieg kell víz ágálna ok, milyen hiányosságokat jiagD. elünk az okfcat<$k, és mi it a hallgatók részé­ről. 1./ Csak a saját tanszékünkre vonatkozólag tudom mondani, hogy megállapításcm szerint, kevesebbet foglalkozunk saját előadá­si anyagunkkal. Hogy miért jut kevés idő erre, azt elmondta már előttem Sebestyén elvtárs. Hogy a fiat-1 oktatóknak nem válik vérük ké az oktatási anyag, annak az az oka, hogy nagyop vl vagyunk fog­lalva. Az idősebb oktatóknál az anyag kérdése nem bir nagy fontosság- , lep-alábbia lényegesen kevésbe#mint nekünk, akiknek uj a- nyagot kell összeáll it írnunk. Kevés a bemutató és demonstrációs anyag* már szóvátettük de úgylátszik, beszerzésre nincs mtr a lehetőség, lédig erre feltét­lenül szűk ség v«*r, mert ezzol emelhetjük oktatásunk színvonalát. Megfigyelésem szerint ugyanis a hallgatók tulnyoacrészt vizuálisak. Gyakorlataink nem elég jók, annak ellenére, hogy a segédszemély­zet két jóképzett, gyakorlati szakember* Próbáltam a bibét keresni, és megint abban láttam, hogy nincs mód s bemutatásra. A tanulmányi erdőgazdsságun&ban a bemutatások sok nehézségbe ütköznek* Megint fel­merül a csémetekert kérdése. Erdősítési felszerelések szintén nem mu­tathatók bo. Pedig ©* is demonstráéiós anyag. Ha a hallgató beül­hetne egy cseweteiltető gépbe, a vizsgán feltétlenül tudna beszél­ni róla. A IV. évesek esetében az a helyzet, bőgj alaóéves korukban nem végezték el a szelekciót. Vannak, akik ma is bevallják, bogy kép­telenek elaser'ilni az anyagban. .„zeket másfelé kellett volna irányí­tani. Kern kell mindenkinek erdőmémöknek lenni«?* 'em szab«ad az a- pai szivünkre hallgatnunk* Az I* - II. éven minőséget kell elérnünk* A felvételi vizsga nem fejeződik be, hanem az l* - II. év vécéig tart, 2*/ Légfigy elé se® szerint a hallgatók tanulnak, de felületesen és nem elmélyülve. Tudják az anyag felmondadnó részét, de a lénye­get nem értik. Sokszor úgy érzem magam, mintha középiskolában lennénk, ahol felkérdezzük o leckét és ezzel a tárgy 1c van zárva; Samk. oka ho^y a hallgatók nem jegyzetelnek* Vannak sok? zen* ősit ott jegyzeteink, a hallgatók tehát azért nem jegyzetelnek, • mert. úgy vélik, nogy a jegy­zet úgyis magábanfoglalja á leadott anyagot• ■ Mar ..«ódig tadom magam-' ról, hogy a vizsgahónap alatt mi annakidején 2-3 nap alatt el tudtunk készülni, szt jegyzeteinknek köszönhettük. Ha az anyagot mi leadjuk, előadásainkba belészövünk mindig valami saját tapasztalatot. Ebben a kérdésben hibásak vagyunk mi, mert nwo követeljük meg és nem ellen­őrizzük a jegyzetelést, a gyakorlati Jelzeteket be szoktam kérni, kiértékelem, éa osztályozom. Kétszer kértem ue e hallgatók jegyzete­it, aminek az volt az eredménye, hogy a hallgatók le fúrni gálták az oktatást. er kérdést er , legközelebb, r.i a "bajuk, amire _ azt a választ kaptam, ho;- y ni dedósoknak nézzük eset, jegyzeteikét ellenőrizzük, abban alahuzkodjuk a helyesírási hibákat, oszt ál. satot Írunk rá, ami irreális. Ebből eredt azután a félreértéé. A hallgató önállónak érzi magát, ro3*izul esik nekik, ha hibájukra való ráaautatassal igyekezünk nevelni őket. A következő kérdés a hallgatók felületessége, ami abból is éi'edií', hogy a hallgatók appercipiáló képessege gyenge*. Ken képesek megjegyezni 'azt, amit e^szer már hallottak, hehéz visszavezetni őket a régebben tanultakra* Mint biológus, fiziológiai okot latok én ebben. A hallgatók nem elég harcosak, nem elé,' öntudatosak és nekem az a vélemény am, . . - ■ * v* * .. ; w,

Next

/
Oldalképek
Tartalom