Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.02.07. 3. rendes tanácsülés

tanuljanak,iaé£ bozz& egész féléven keresztül tanuljanak* bből a szempontból sokaknál kiesés mutatkozott a szentemberl és októberi hónapokban,de sikerült a DISZ Bizottság javaslata alapján a tervszerűen beütemezett zárthelyiek folytán a tanulmányi munkát megjavítani, a hallgatóság t avulását .még nem teljesen b>lyea,de az ad ott körülmények közt feltétlen értékes sz&sonkérési formával lendületbe hozni* S es a lendület a zárthelyiek eredményei alapján állandóan fokozódott egészen a vizsg&hónap végéig* Estet*# lehetővé,hogy a Szakszervezeti bizottság által rendezett december 3-ikl an két on biztatóan néztünk a vizsgahónap elé*

Á december hó 3-iki ankét segített,hogy a biztató eredmények ellenére is, as oktató személy set még gondosabban,még alaposabban készítse aló a hallgatókat a vizsgára. Az ankét alapján oktató személyzetünk jelentős része olyan bizalmas viszonyt teremtett a hallgatók és oktatók közt,bogy az eddig csak hangoztatott segítő konzultációk élővé válhattak .Egyes segéd oktatóink 60-70 óra konzultációt tartottakéul* Per 1 ak i, Ear any ay .Hero &1,

Boxer stb. teljes érdeklődés és siker mellett, a. hallgat ók bis aims t lansága az oktató személyzettel szemben nagyrészt feloldódott. Jelentős része háLlgj tóinknak felismerte oktató személyzetünk segíteni skarését, s azt ki Is használta* A vizsgák előkészítő konzultációk megadták az alapot arra,hogy

t

ó nevelő munkánk tovább fejlesztése folytán rá vegyük hallgatóinkat az vközi konzultációk lehetőségeinek kihasználására*

Oktatóink az oktatást jórészt helyesen tudták ősszekapc^ini a nevelő munkával ,bár ezen a téren korén sem tettünk eleget a kivánalmaknak és nem aknáztak ki a lehetőségeket. A tanszéki értekezlet beszámolóiból kitűnik,hogy előadóink többsége felvette a harcot az Idealista maradványok él lei s azt dialektikus materializmus fölényét több-kevesebb sikerrel a hallgatóságnak be is mutatta a szovjet tudomány hatalmas sikerei és fejlődési lehetőségén keresztül* Oktatóink felismerték ennek fontosságát a ha általánosítani nem is mégis bátran mondhatjuk,hogy vannak oktatóink kik mind«a mellék cél és hátsó gondolat nélkül mélyültek el a XXX* pártkongresszus anyagának tanulmányozásában és Így a hallgatók napi politikai tanulmányait össze tudták kapcsolni más tárgyak oktatásával,aminek nevelő hatása kétségtelenül nem maradhat el*

A koemopolib izmus elleni harc az oktatói-nevelői munkában központi feladatként áll előttünk* A koamopolitizmusf élleni harcnak sok lehetősége van. &zek közül különösen a szovjet tudomány fölényének oktatása játszott döntő szerepet .Egy es oktatók pl. Partos elvtárs úgy vitték a hallgatóság élé,hogy először bebizonyították az eljárás helyességét,egyes gépek nagy teljesítményét s mikor a hallgatók elismerően nyilatkoztak róla,akkor hivatkozott iá,hogy ezeket a gépeket a szovjet ipar fejlődésének köszönbetjük* Mások viszont azt bizonyitották,hogy egyes szovjet eljárások mért leghelyesebbek. Melyik eljárás helyesebb azon kár lenne vitatkozni* A jövőben még bátrabban még harcosabban kell kiállsunk a szovjet tudomány, a szovjet ipar er© da énjeinek ismertetése mellett. Be f él jünkprhazovj et gépekről, a szovjet eljárásokról készített fényképekre azok szerzőjét,gyértmányát stb* ami még sok esetben hiányzik*

A tanszékek beszámolóiból am tűnik ki,hogy a lehetőségedet kihasználtuk volna ezen a téren is, Így pl. a matematikai tanszék a nevelő munkánál feltétlen meg kellett volna emlékezzen milyen hatással volt a Bólyal munkásságáról tartott előadásnak.

Se® tűnik ki a beszámolókból,hogy a kozmopolitizmus elleni harcban hogyan használtuk ki a lehetőségeket a kapitalista országokban lévő viszás helyzetről, a tudomány fejlődését gátló körülményekről, a helytelen irányban vezetett tudományokról és kultúráról,pl. az épités terén atb.

Végezetül be kell vallanunk,hogy a vallásosság elleni küzdelem is inkább elméleti és általános színvonalon mozogtunk s ne® használtuk fel a személyes élményeinket, tapasztalata inkát, amire sok oktató példáján keresztül is alkalmunk lett volna példát mutatni,nem beszélve kivaló tud5salakról* fcs itt kell megemlékeznünk nevelő munkánk lehetőségének újabb sza- kaszaról,amikoris az általános és elvi dolgok mellett xé kell térnünk as< egyénekkel való fokozottabb formára, s mint annak előfeltételeként fel kell mérnünk egyénenként,hogy kik részére,milyen vonalon kell nevelő munkánkat-2-