Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.11.12. tanácsülés
17 érdekelt professzor elmonöaná a javallatát, észrevételét és a ianáes- ülés véglegesítené * szentesítené*' azokat* A progrnambiráló elvtársak legyenek tekintettel arra, hogy a hallgatók kézhezkepják a progrunmot• bgy keli azt m6 gt zer «.azt e ni, hogy a hallgatók ne Ijedjenek keg tóle• nincs benne az utasításban, hogy ebeket a programmokat külső szakembereknek biralatra ki kell adni* Véleményem szerint erre szükség van, hogy élenjáró szakemberek atepbxralnaesák a programme*• A progrsmmofc beérkezés után, amennyiben lényeges kifogás vagy javaslat vele kapcsolatban nincs, átadjuk a miniszter elvtárenak, de ha van valami eltérés, úgy a programú vitajara a programúi Íróját is meghívjuk. uáxacsl igazgató* azért nem tudjuk kis uni ezt az utasítást, mert most £-3 napja érkezeti, de mindenki meg fogja kapni. jituituE -uxruly: nem árulok el titkot azzal, hogy ezeket a prog- rammokai nem a saját ötleteink szerint állítattuk össze, mert ezek már jól ki vannak dolgozva, különböző típusokra, szék már kitapasztalt, jól járható utak. áeg van szűrve, hogy ebben a környezetben az erdészeti tudományok között az erdészeknek mi felelne meg leg- jooban, már a programmból kidomborodik, nogy inkabu kísérleti fizikát kell tanítani, mint teohnikai fizikát. íléggé kialakult a fizika tanitasunak módszere, amit mi leaaunk, az nem úttörő fizika, ha- íitta a modern fizika részeit beépítjük az anyagba, & tárgynak megfe- lelően. fedések nélkül pro grammot összeállítani nem lenet. minden programúban van fedés. Inkább legyenek recések a pr©grammokban, mint hézagok a programúból nem lehet egyes részeket bünte tlenül kihaj igái** ni. fém az.rt tanítunk fizikát, hogy annak minden egyes részét a gyakorlatban íel is használják a hallgatók, kiíogusolsuk az elvtársak, hogy ilyen óraszámba nem fér bele az anya«*, tehát ez az órasaaa nem elegendő. máa egyetemen a fizikát 160 órában tanktjak, mi pedig 2/3 részben adjuk elő. Ha valkki mérnöki címet hatznál, szüksége^ van ennyi tudásra, mert ez képezi a mérnöki tudományok alapját. Ha igy csökkentjük a fizikát, matematikát ée az alaptárgyakat, va„jon jósa lesz-e a főiskoláról kikerült hallgatónak mérnöki cimst viselni, ha ennyire jurat lan azexact tudományokban, ha egy fizikus kezébe kerül a pro grammunk, azt mondja, hogy aki azt összeállította, nem értett a fizikához, ha hagyta igy megcsonkítani a programmot. «kaern elttárs azt 'mondja, hogy az alaptárgyak 41 /»-át teszik ki az órák számúnak, lehat, na ezek a tárgyuk képezik a főiskolai képzés alapját, fontos, hogy jó >0 biztos alapot adjunk, később a tanulmányok során nagyon sokszor kiderül, uogy az alap bizonytalansága megakadályozza & későbbi komoly naladás lehetőségét, kz a százalékos megoszlás nem reprezentálja az erdészek szaktárgyainak óraszámait, a geofizika pia. lb j»-öan szerepel, üss ze hasonlítottuk. a világ minden programmáaval és ez alakult ki a gyakorlatban, x.zt a körülményt, hogy a fizika anyagát nem tudjuk megfelelő terjedelemben leadni a 6 féléves tanulmányi időszak inuokolya. az erdé- ezeti tudományok épp úgy fejlődtek, mint a műszaki tudományok, kérem tanát, hogy a b félévei időt einelják fel, mert a b féléves idő nem tudja kielégíteni a támasztott igényeket. Botvay eivtárs hozzászólására azt kivánom megjepyezni, ha annyira belemerülünk, uogy mindent tárgyalunk, - mint ahogy azt ó kivuaja - különösen kevés lesz, az amúgy is szűkre szabott időnk. Kifogásolták, Hogy sok a név és a definíció. Piáikéba» ez már igy szokás* Az a megjegyzés pedig, uogy a programm nem elég tagolt, nem lehet vád, mert voltak előírások, amik szerint a prográmmot el kellett készíteni. uaracai igazgató» xlkgadja—e a bíráló bizottság javaslatai a főiskolai ‘fanács, hogy a fizika programmját at kell dolgozni?
