Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953

1953.11.12. tanácsülés

/- 11 ­megfelelően tartani tudjuk és magasabbra emeljük a technikumi 6 a in- vonalnál. á 2./ A tecmiikumi jegyzetek máris upj készültek, hogy az egyetemi jsp-yzeíekoől kihagy. tak egyez részeket. A főiskolai nail- gasók részére kiadandó egyetemi jegyzeteltből *uár többet nem hagynattunk ki, mert tecimim.um.L nívóra eüiyed a mérnökképzés• na & hallgatok meg tudnak birkózni az anyaggal, van értelme a levelező képzésiek, de csak akkor, na a jegyzet telje a anyagát adjuk. ^eserü főigamratót Azért tettem iei a kérdést, mert véleményem Bzerint""elbü ól legfontosabb körülmény, hogy mi értsünk a oben a kérdésben e^es, ha mi nem jutón*, egy véle ménére, akkor a további­akban kar is volna vitatkozni róla. ua egyetértünk aoban, hogy lene* folytatni & levelező képzést, akkor alapjaiban mell me goldani és megvitatni, hogy mit tegyünk. i'eiaerült a vita éoran a kérőét, nogy mell-e levelező készéé, vágj sem. «n úgy gondolom, alaposan meg mell iontoInunk a kérdést. Vé— ieménje... ezerint le helyei foljta&nunk a levelező képzőét. Amennyi­re iemerém a területet, az ardómérnöki főiskolán végzők szama nem elegendő az ország méraökszüks églet éne*, kié légit éeére* Kekünk nem szabad elkópzeinunk, nagy a szocializmus fejlődése során nem fognak kívánságok íeÍmezülni, nagy szakmai képzettséggel nem rendelkező vezető káderek részére lebetőséget kell biztosítani, bogy munkájuk mellett szakképzettségüket is megszerezhessék, bőből a két szempontból fontos a levelező képzés, liebet-6 célunk rosszul, vagy hiányosan képzett kádereket nevel­ni? Kj ilvánvalóan nem. Igényeinkből enge önünk nem szabad. Pipy erembe kell vennuak, hogy csak olytnuk jelentkezzenek levelező oktatásra, akik erdészeteknél dolgoznak és az eraészet különböző területeinek irányításúval foglalkoznék, az elméleti i— r ány ittas mellett tekintetbe kell venni, hogy & fiatal hallgatók nem rondáikéiinek olyan magas gyakorlati tudassa!, mint a levelező hallgatók. már most az a leiadatunk, nogy megállapodjunk arra vonatko­zóan, hogyan érhetnénk el magasabb színvonalat a levelező képzés terén, küldjön ki a főiskola egy bizottságot a kérdés részletes megvizs­gálására. A bizottság tagjai a leghozzáértőbb főiskolai szakembe­reken kívül külső, gyakorlati sza*embexek is legyenek, akik jól is­merik a követ élmény éket. a kikerült erű ómér nőjüket és ebben a kér­désben alapos, hozzáértő véleményt tudnak acini. Ilyen munku leltétlenül hasznos Volna és elósbrevrnné a kérdés megoldását* meg kell vizsgálni a felvételi követelmények kérdését, iá- gye tértek "azzal & javaslattal, miszerint csak olyan hallgatókat vegyünk fel, akik tenetségeeen és reményt nyújtanak arra, hogy el le tudják sikeresen végezni a főiskolát. Pontos, hogy szellemileg megfelelő felkészülteégük mellett rátermettek legyenek és alkalma­sak aiia, hogy jó szakember váljék belőlük. Az oktatás módszereire vonatkozóan bátor javaslatokat varunk, milyen műdön olajuk meg megfelelő képzettségű káderek nevelésének kér­dését. a gyakorlatban nem valns be és nem is lehetne megoldani, nogy vezető káderemet 4 éves bentlakásos főiskolai képzés miatt kivon­juk a terűm 1Ő munkából. A másik .kérdés felvetésénél nsa csupán a levelező oktatásra gondoltam, mikor feltettem a kérdést, van-e olyan <*nyag , ami el­hagyható és nem kuli feltétlenül megkövetelni a hallgatóktói, A művelési szánon az erdőtelepítés ée fas itne és művelés az összes órák számának csak 9 j^-a. feltétlenül szükséges lenne ezekre a fontos szaktárgyakra 41 ^-ot adni. %eg kell vizsgálni, hogy az alaptárgyakból mit lehet átadni a szaktárgyak javafa. a gyakorlati szakembernek az általános műveltség szempontjából ez nem nyújt gya­korlati tudhat. Azt hiszem, még sok ilyet fogunk találni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom