Erdőmérnöki Főiskola - tanácsülések, 1952-1953
1953.08.29. tanácsülés
7 fissapontból is rend*Ívül jelentős pro*ramm ez, mert iában as országunk, pedi/ar a ía mint anyur jelentősére eryxe nagyobb lesz, üiaca esetlen foe-lalkozáei á? sem, amely £a nélkül létezni tudna« Akár . a nehézipart, könnyűipart, bánfát, vary e^yéü f o^iaxkozaei árat V#ssunk, eryik sen lehet a«; la nélkül. kz is arra lnt,hoíry érezzük nt,' milyen fontos a mi hivatásunk, milyen íontos szerep vár ránk népvazáasairi ter- vünk mervalósxtá8ában. Hibásai varyunk a&uun, ho<*y exzurkoztunk kieeit az élettől, Annyi listai jaun&atárt uak van, miért nem lépnek a ny ilvanoetáp elé, miért nea adnak nirt aaruxrol, hop-y élünk, varjúnk, xz nsa kérdés, hypy nem ^e-:' hét kérkedésnek venni, es hasznos propaganda, Ugarokban, zzaklapokban ismertessük eredménye xxuwet, hory at ország emáltai ifi ;■*rezere s se am erdészetét, as erdészet dolgozóit és segíts* difit munkáéukbáh* xr-y nem.- történhet me#, hoey a fiuk áldozattal léteartett erünket é& iiataloso- kát a Iu«.oaeá# te esi tőnkre, oea célunk, no#y mi kultúrmérnökökés neveljünk, des speciális kép sett séf ü mérnököket nevelünk, hanem as ercorazdafiarok récéére keli • mérnök, a speciális képzeiteéset a ^ytkoriutban elesaWi-iuitwa tovább- képzéssé 1, nros kémiai, íisikai és müazaki képzésben kell a m illatokat téeseaxtcnúnk, aaII, ho«-y órteen as or dó mér nők a termőtalajokhoz, erdőrazdaettci kuisurmérnöküket akarunk nevelni, .ok erdőjaérnöá dolroßik kultúrmérnöki bassz táfilNÚU ürülünk, hory ilyen já& .k a helyüket, de nem es a célunk, A prorra/mn készítésére kiadott határidőt rövidnek tartom,, «ins karokon is u#y készültek a prórrammok, hory azokban benne van ah e#éez anya? tarry a, hory miről van a tárgyban szó, de az Ute- . mesét- nine ß benne, ie helyesnek tartom, ha Ute mezve kéeziíjttá a pro#- ramrnot, 'na azonban a modßuertant xe beleírom* uary az na-yun hoeezh lacs, túl lő a célon, különösen, twi fi rövid határidőt zlrye lfmW vesszük. As Usemi kapceolatokiól kívánok mér Etóinl. Az üzemi kapcsolatok- tartása s*Ük*é«ss e« örvendetes, ho#y err« az xrányra rámutatott' Iraz- srató ülvtárs. VélVidényem fczerxnt xs au üzemx kapcsolatokat állandóan ápolnunk kell, óekünk, mint tő le kólának az elméletet elő kell adnunk,- die ez nem öncéx. az elméletnek aüdi«- van cea». ért éke, aki* azt e «^.őr- lat alkalmazni tudja, az elméleti tudás csak a kutatómunkánál lenét öncél, az elméletet olya* mértékben kell művelni, ug#y nívósán képzett mérnököket bocs ás sunk ki az életve, A kivaló hallgatókat pedijp a ry évkor lat iae képzésen túl vonjuk be a kutatómunkába, StNl a káderképzést is szolgáljuk, A kút at ómuniáfcan nem baj, ha kutatásaink eredménye esetié«? negatív, ..ért mér a negatív eredmény is eredményeit számit, örülök, hory a l&nulaanyi j&rdőfazdasér a mxenk, xe?yen a célunk, nory -lataruzoasá##* fejlesésük, «ódfiueituúi nisottfefiflvt feiáilítüox nem lenz könnyű dolor, " Kinden táréinál más módfikeirex keil a haxi^atökAul Xo^laüUrknl, *a a módszer kell', ho**y minden oktatónak Sa«át.u legyen, más mönaxert keil alkalmazni ieiró, skerkefifiiéai. elméleti, laatematikai túr «•jajnál, A etód&sertani hifiottxa<rnak cuekböl kell t«y xrányexvet a«vezetni és ki- krittúlyofiitanx, mely «sután érvényéé és alkalmazható minden tárgyra. Äs'oktatás, t kaptaiára nuanx nem lenet, n re két kívántam eliaoudaní, ' u axol^ dr,» ..»e»*xnt tanév exótt állunk, üzael roapceo- Í*tbaA röatös, nöry az ev eledén különöe tekxutettel leryünk arra, hory a nailo-atok mikánt lobnak dolrdsni az év ioiyamán, i'aposaeaxtuk, * hory a hallgatók e^y része komiyen na^x^tt arra, hosy csak ívrmalls munkát véwzzea. ha nem ért mfif vciámit, ba:^ar ms^íutűnődik, ahcxyettt hoj?y utánanézne, megkérdezné, ami? nem látja és érti világosan a kérdést, ' £si Üldöztem és a ma »sut részéről ée ha íeliedeztem ilyet,, a^ntox kérdezőfi- ködteu a hallgatótól, mii» vér-re kiderült, hoiry a hallgató csak a formális tasrolcés hibájába esett bele.-á y% .i ■- • .<:■ ^, v /Tag k y *j‘ó '■ .
