Agrártudományi Egyetem Erdőmérnöki Kar - tanácsülések, 1951-1952
1952.07.28. 3. rendkívüli kari tanácsülés
-27./ A 274/195b.Xl.23./ M.T.számu rendelet megfelelő rendelkezés^ val mint áss állami mező- és erdőgazdaságok minisztériuma ügykörének és szervezetének megállapításéról 3zóló 2010/3/1952. s zámu minis zt tartan ács t határozatot a jelen együttes uta3itá3 értelmében módosítva kell alkali^, ni.Budapest,1952. Julius 9. Lrdoi Ferenc s.k. földművelésügyi miniszter hegedűs András s.k. az állami gazdaságok és erdők minisztere." A rendelet felolvasása után a következő beszámolóját tartja eg: / "Kedves Vendégeink! tisztelt Kar í A földművelésügyi minis ztem^ és az Állami Gazdaságok és rdők Miniszterének a Minisztertanács batáro. <zota alapián kiadott és most Ismertetett utasítása újabb állomást és fe lődést jelent a szocialista magyar erdő mérnökképzés útvonalán és egyben az Agr^rtudoményi £yetem erdőmémöki Karának, vagyis Karunk életében le A két minisztérium együttes Utasításának le fontosabb döntése áj tőimében az Erdőmémöki Kar feletti felügyeletet a jövőben a két minis a. tér közösen gyakorolja, a Földművelésügyi Miniszter tehát felügyeleti jogkörének egy részét átad ja ez Állami Gazdaságok és .Erdők Miniszterének Az utasítás rend el ke zései bői az is kiviláglik,hogy a felügyeletet döntő1 mértékben az Álltul Gazdaságok és árdők Minisztere veszi at és fogja a jövőben végezni. Amikor'a magyar népid emokraeia erdő mérnökképzése ehhez az uj fej lodési állomásához érkezett .nem lesz fölösleges,ha röviden- áttekint jük $ ma2>'ar ©rdőmérnökképzés régi és mostani helyzetét, a múlt állapotát öjm2 hasonlítjuk a jelennel,majd perspektivikusan előrenézünk a jövendőbe és felmérjük az erüőmérnökképzés eljövendő és ránk váró nagy feladatait. A letűnt kapit; lista-fcuőalista rendszer alatt hazánkban az er io mérnökképzés éamüszaki egyetemhez tartozott, és közös kara volt a hány•> mérnökképzéssel • r.z az állt-pert; visszatükrözte nemcsak az erdő mérnökképzés másodnnguságát,mert sok közös tanszék végezte az oktatást,hanem azt is, hogy az erdőmérnökképzésben a súlypont a műszaki kiképzésen volt és nagyon alárendelten szerepelt a biológiai-gazdasági irányú oktatáskénnek nemcsak az volt a termés sót es köutke zmény e.hogy az erdő mérnökök gyakori a erdőgazdasági munkájuk“főt őrület én: az er dő müvei és ben, e jerdő neve lés ben nea álltak hivatásuk magaolatan.de az is,hoyy sokszor szívesen mentek más né nöki munkaterületre dolgozni,nem élt bennük szakmájuk szeretete.nem éréi ték azt hivatásuknak. i'orméazetesen a feudalist a uralkodó osztálynak 3oa volt fontos az or db telepítés és erdőnevelés magában az erdőgazdálkodásba sem,hanem az erdők kitermelése a mértéktelen,de azonnali haszonnal járó f'’termelés volt a döntő feladat. Az erdőgazdálkodásban nem a népérdekeit szán előtt tartó er do fenn tartás s uj és jobb erdők nevelése volt a cél «hanem az egyéni tulajdonna minél naQrobb kizsarolása azzal a jelszóval,hegy utánunk jöhet az özönvíz.-rdősitésl beruházások nem voltak. nnak a fbudaiista-kapitalista gazdálkodási szellemnek a tükörképét mutatta a múlt erdőmérnokképzése is,amely a kar összetételében, a szaktana ékek, oktatók, hallgatók stb. szamában is n^gmut atkozott. A feudalists Horthy rendszer alatt az erdőméraokképzés önálló tanszékeinek legmagasabb száma 8 volt, s ezek összes oktatószemélyzete tanárokkal és tanársegédekkel együtt 14-16 között mozgott «vagyis egy-egy tanszéken ~-l tanársegéd dolgozott. Lnnék magfelelő volt a hallgatók száma is,aiaely átlagban évfolya monkint 30-40 főt tett ki,összesen mintegy 140-et.Ez a létszám elegendő is volt csak a fatermeléssel törődő feudalist a gazd lkod ásnak. A hallgatdk szociális összetétele eléggé egyöntetű volt«legtöbbjük az értelmiség ábráiból került ki,csak a módosabb emberek gyermekei tanulhattak dtt is mert a feudalists rendszer a hallgatókat anyagilag sem igen támogatta,öeztöndi jai; nem adott.Urakat nevelt,nem a nép érdekei szivén viselő dolgozókat. Az oktatás módszere eléggé konzervatív vo3>t, a gyakorlati képzés nem sokat törődött a termelés, az élet követélményeivel, a-gyakorlatokat tartó tanársegédek legtöbbször a termelést nem ismerők és kezdők voltak* Tanulmányi Gazdaság nem állt az oktatás rendelkezésére• A tanitá3 színvonala a müsz-ki tárgyakban megfelelő volt,mert ©t tartották f ; célnak, a biológiai és gazdasági oktatás azonban nemcsak
